A piacintegrációs mechanizmusok, mint például a Market Coupling (MC), vagy a másik újdonság, a CBAM, nem feltétlenül szolgálják a végfelhasználók vagy éppen a nagykereskedelem érdekeit – jelentette ki Turai József, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, akit a Világgazdaság az év végére várható magyar–szlovén–szerb piac-összekapcsolás várható hatásairól kérdezett.
Fotó: AFP
Mint a szakértő rámutatott, a Market Coupling (legalábbis a kezdetben) eleve csak bizonyos áramkereskedők érdekeit szolgálta, ahogyan az elektromos autózás is csak az emberiség felső 5 százalékának a luxusigényét fedezi. Persze az MC esetében 5 százaléknál jóval többről van szó, mert az árkonvergencia nagyon is tetten érhető a tőzsdei árak között. (Az említett CBAM az importáru előállításakor jelentkező üvegházhatásúgáz-kibocsátást ellensúlyozó mechanizmus.)
Még most is a nagy játékosokat szolgálja a piac-összekapcsolás?
A Market Coupling esetében eredetileg a nagy európai multi-utilityk (CEZ, EdF, RWE) érdekeit tartották szem előtt.
Ezek ugyanis óriási szabad termelőkapacitásokkal rendelkeznek-rendelkeztek, elsődleges céljuk ezért ennek a nagy energiamennyiségnek az akadálymentes (kapacitásjogaukció-mentes) eljuttatása volt A-ból B-be, azaz az EU északnyugati részéről a Balkánra.
Ám amikor külön aukciókon kell megvásárolni a kapacitásjogokat, ott nagyon észnél kell lenni évi több terawattórányi áram ide-oda szállításakor, különben a határkeresztező kapacitás költsége elviheti a megtermelt áramon potenciálisan megkeresett profitot. Erre számos negatív példa volt az elmúlt közel 20 évben a Balkán nagyon belterjes piacán. (Turai József árampiaci szempontból Magyarországot is a balkáni térség részének tekinti.) Úgy látja, hogy mivel a balkáni cégek közül egy sem jutott el még egy olyan cégcsoport működési és méretbeli szintjére, mint például az EON vagy a CEZ, ezt a régiót a piac-összekapcsolás szempontjából békén kellene hagyni. Nyugat-Európa azonban nem hagyhatja.
Hiába érkezik az áram a térségbe, nem mennek lejjebb az árak
Mostanra annyiban megváltozott a helyzet, hogy a Market Coupling már nemcsak ide tereli a felesleges áramot, ahogyan az eredeti elképzelésekben szerepelt, hanem innen is kitereli „kilopja” a balkáni többletet (akár fizikailag, akár virtuálisan). Már az idetereléssel is problémák voltak, mert a német zöldenergiának a Balkánon nincs akkora árcsökkentő lábnyoma, mint a német tőzsdén. Előfordulnak viszont a német szélenergia miatt a Balkánon nagyon furcsa és megmagyarázhatatlan napok és szállítási órák, amikor a német megújulótermelés inkább növeli a magyar és a német piacok közötti árkülönbséget.
Az év végével induló projektben a három balkáni ország rendszerirányítóján (TSO) kívül ott van a németországi Epex Spot is, ami sok mindent elárul a távlati célokról.
Ez az új együttműködés már megint nem a balkáni tőzsdékről és felhasználókról szól.
Nem mindenkinek a várakozásai jöttek be
Az Energiaügyi Minisztérium álláspontja szerint a három ország energiakapcsolatainak szorosabbá válása hatékonyabbá és nyereségesebbé teszi a tradinget, megalapozza a high-tech piaci szolgáltatások nyújtását, és megerősíti Magyarország energiaszuverenitását. Ezzel szemben – mutat rá a szakértő – a trading lényegében már most sem nyereséges, hiszen eltűnik a hagyományos földrajzi régiók közötti arbitrázstevékenység mint profitszerző lehetőség. Így a kereskedőknek máshonnan kell nyereséget termelniük. Márpedig a végfelhasználó akkor örülhet, ha az ellátó kereskedőjének más forrásból is keletkezik nyeresége, amelyből vész esetén finanszírozhatja a szabályozási kockázatokkal megtűzdelt kiskereskedelmi tevékenységét.
Azok a kiskereskedelemre specializálódott kereskedők (úgynevezett retailerek), akiknek csak ügyfélportfóliójuk van, nyereséghez már kizárólag a professzionális fedezeti vagy hedge-tradingből juthatnak: tehát vagy jól csinálják a hedginget, vagy rosszul, nem léphetnek vissza. Ez egyirányú utca számukra.
Drágább a magyar áram a németnél
Mindentől függetlenül a Market Coupling hathatósan törekszik az árak egységesítésére. Ám még messze van a tökéletestől, hiszen nagyok a különbségek magyar és a német órás és napi zsinóráram (baseload) árai között.
Összességében a magyarországi HUPX-en éves átlagban még mindig magasabbak a jegyzések, mint a németországi Epexen. Magasabbak a szerbiai és a szlovéniai tőzsdékénél is.
Ezt egyesek azzal indokolják, hogy
- a német piac fejlettebb, transzparensebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb, szabályozási kockázat lényegében nulla. (Más kérdés, hogy a német energiapolitika megkérdőjelezhető, de amit szabad Jupiternek…)
- a szerb piacon olcsó a szénenergia, nincs szén-dioxid-költség (ezt a CBAM elvileg majd rendbe teszi), és sok az úgyszintén olcsó vízenergia, gázt pedig alig használnak.
- a szlovén árampiac kicsi, gázt alig használ, viszont roppant erős a vízenergia-atomenergia kombinációja.
Ugyanakkor már a jelenlegi, kvázi összekapcsolt állapotban is elhanyagolható a különbség a magyar és a szerb tőzsdék közötti árban – közölte Turai József. Ez esetben viszont miért kell ezeket mégis algoritmikusan összekapcsolni? Szerinte azért, mert
ezt a folyamatot egyes uniós országok nyomására végig kell vinni, ha kell nekünk, ha nem.
Pedig már a Market Couplingról is bebizonyosodott, hogy azzal lényegében tönkreteszik a spot piaci kereskedelmet.
Beszűkült a mozgástér
Ezután a spotpiaci trading csak és kizárólag a szervezett tőzsdét jelenti. Már szinte alig van tőzsdén kívüli rövid távú kereskedés. A jövő a napon belüli (intraday) kereskedésé, amely már egy teljesen más művészet: a tudás és a tapasztalat párosítása. Most sok kereskedőcég erre próbál ráállni. Ehhez okos emberre, okos szoftverre, új típusú, magas szintű infrastruktúrára van szükség.
Összességében tehát a piac-összekapcsolás éppen a kapitalista versenynarratíva ellenkezőjét csinálja a gyakorlatban: élénkítés helyett csökkenti a versenyt. Ezt jól példázza, hogy amikor fúj a német szél, akkor az ottani, zöld- és karbonmentes többletáram árcsökkentő hatása nem ér el HUPX-re, a „balkáni régió” egyik leglikvidebb és korlátozásmentes tőzsdéjére, de nem ér el ide a balkáni magas vízenergia-potenciál kedvező hatása sem.
A balkáni többletáramot a Market Coupling elviszi nyugatra. Ráadásul a nyugat-európai magasabb árazás bélyegét rányomják a HUPX-re is.
A szerb–magyar piac tehát már piacintegráció nélkül is kvázi összekapcsoltan működik, de a spotpiacon még van fizikai kereskedelmi szállítás a két ország határán. Ezt hívják explicit piacnak, amelyen a kapacitást és az energiát külön-külön kell tervezni és beszerezni. Ezzel szemben az összekapcsolt piacon az energia és a kapacitás (azaz a vezetékjog) egyetlen termék a tőzsdén. Ebből csak az energiadíjat látjuk, mert a kapacitásjog optimális szétosztását, kihasználtságát mindkét irányba egy algoritmus vezényli.
Más energiamix, más kitettség
Egyesek szerint ezek az implicit piacok olyan szinten vannak és lesznek lebutítva, hogy Albániától Hollandiáig minden ár egyforma lesz. Ebben a narratívában az EU-ban nem lehetnek úgynevezett izolált spotszigetek. Ami nem működik az európai politikában és gazdaságban, az szálkamentesen működik az árampiacok integrációjában. Azt azonban sajnos elfelejtik, hogy a közel harminc európai országnak más és más az áramtermelő mixe és a fogyasztási karakterisztikája.
Ilyen helyzetben Magyarország
- várhatóan növekvő gázimportja,
- gázbázisú áramtermelése,
- „köhögő” nukleáris termelése,
- elhanyagolt és „eldobott” lignitbázisú termelése,
- közel nulla szélenergiája,
- fék nélkül emelkedő időszakos napenergia-termelése,
- döcögő energiatároló-létesítési trendje
- és emelkedő belső felhasználása
együtt az egyre jobban terjeszkedő (magyar–szerb–szlovén) piacintegrációval az eddiginél sokkal komplikáltabb helyzetet teremthet a hazai árampiacon Turai József szerint. Bár bízik abban, hogy ez az előrejelzése nem válik valóra, mégis attól tart, hogy ha a régióból tényleg egyedül a hazai áramkereslet ugrik meg (lásd, akkumulátorgyárak), akkor a spotpiaci ár is tartósan Magyarországon lesz a legmagasabb. Kétli, hogy ezt az árnyomást a piac-összekapcsoláson keresztül csökkentené az időszakosan megjelenő albán vízenergia vagy a német szél. Az idén még nem, inkább a következő két-három évben láthatjuk meg a közelgő változás hatásait.
