Felértékelődött Magyarországon a földhő szerepe, a hazai adottságok kedveznek is a geotermikus adotságok kiaknázásának, ám e téren tennivaló is van még bőven. A Világgazdaságnak Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökhelyettese adott helyzetképet.
A geotermia nagyobb arányú hasznosítását eddig is több, energia tárgyú stratégia, terv megcélozta. Ezek miért nem hozták meg a várt eredményt, miért volt szükség egy kifejezetten a földhővel foglalkozó dokumentumra is?
Ezt célszerű kicsit korábbról kezdeni: két és fél éve kialakult egy energia-veszélyhelyzet, amely szükségessé tette minden olyan erőforrás számbavételét, amely növeli Magyarország önellátását az energetika terén. Hazánk nem túl gazdag energiahordozókban, de van valamennyi olaja és földgáza, amelynek növelni lehet a kitermelését. Történtek lépések például a korlátozottan felhasználható szén szolgálatba állítására, de a geotermikus energia hasznosítására is. Bár a geotermiával azonnal nem tudjuk kiváltani a földgázt, hosszú távon nagyon fontos része lehet a hazai energiamixnek. Ehhez a földtani adottságaink jók, a szakértők szerint messze nemcsak a termálfürdők terén lehetünk nagyhatalom. A föld hőjét tehát minél nagyobb arányban kell hasznosítani fűtésre is. Az SZTFH szakértői 2022-ben elkészítették azokat a háttérelemzéseket és számításokat, amelyek azt vizsgálták, hogy földhővel hogyan válthatjuk ki minél nagyobb mértékben a földgázt. Ezek az elemzések adták a szakmai alapját a tavaly márciusban elindult új szabályozási rendszernek, de ugyanezek a Nemzeti Földhő Stratégia részét is képezik. Az említett stratégia szerint évi egymilliárd, kedvező esetben másfél milliárd köbméter földgázról lehet szó, vagyis a magyarországi gázfogyasztásnak akár a 15 százalékáról. Részben a távhővel ellátott lakásokra, településekre kell gondolni, de ipari ingatlanokra, városi fűtési rendszerekben is használható a geotermikus energia.
Ahhoz, hogy ezek a projektek elindulhassanak, a jó földtani adottságok mellett beruházókra és kiszámítható jogi rendszerre van szükség, hiszen geotermiába fektetni nagyon kockázatos.
Az új, támogató állami szabályozás olyan jogi keretet biztosít, amely mentes a felesleges bürokratikus terhektől, miközben egyablakos engedélyezési eljárást hoz létre, amely felgyorsíthatja a kérelmezési és beruházási folyamatokat. Úgy látjuk, hogy a tavaly márciusban megújított jogi rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket: eddig több mint száz kutatási kérelem érkezett be, közel félszáz engedélyt pedig már ki is adott az SZTFH. Ez azt jelenti, hogy országunknak szinte a teljes területén indulhat a kutatás, idővel pedig a termelés is.
Hamarosan a pénzügyi ösztönzők is a beruházók rendelkezésre állhatnak a kormány döntése értelmében.
Ezek által elindulhatnak olyan projektek, amelyek elsősorban középtávra ígérnek megoldást, de a stratégia az adottságok hosszú távú kihasználását is felvázolja.
Van olyan irány, hogy valamely nagyobb hazai, esetleg állami energiacég kiemelt pozíciót építi ki, vagy ilyen feladatot kap a geotermia területén?
A szabályozás minden piaci szereplő számára nyitott. A kérelmek alapján terveznek ilyen beruházást hazai és külföldi tulajdonú cégek is. Vannak köztük kisebb, energetikával foglalkozó vállalatok,
de a Mol és az MVM is rendelkezik kutatási engedéllyel.
A piac tehát sokszereplős, sőt, bizonyos területeken komoly verseny is kialakult. Ez mindenképpen jó. A korábbi rendszerben, amelyben az állam jelölte ki, hogy hol ír ki geotermikus koncessziót, sokkal kisebb volt az érdeklődés. A mai napig mindössze egy működő geotermikus koncessziós rendszer van az országban, az új rendszerben benyújtott kérelmek alapján viszont az ország jelentős részén máris indulnának kutatások. Ugyanakkor vannak még lefedetlen, ám szerintünk ígéretes, geotermikus beruházásra alkalmas területek.
Korábban szó volt egy geotermikus kutatási kockázati alap, valamint egy geotermikus garanciaalap létrehozásáról. Ezekről most mi tudható?
Ezeket az uniós forrásokra alapozó programokat az Energiaügyi Minisztérium készíti elő. Két csoportról van szó. Az említett kockázatcsökkentő alapra elsősorban a magas kockázatú geológiai kutatásoknál van szükség. Az ilyen típusú támogatási konstrukcióknál az állam a beruházási költség egy részét visszatéríti a beruházónak, ha például a talált víz hőmérséklete elmarad a várttól. A másik támogatás a hitelalap, amely alapvetően a felszíni infrastruktúra létesítését támogatja. A vezetékek, szivattyúk és más berendezések telepítése ugyanis szintén jelentős költséggel jár. Ez visszatérítendő lesz, és szintén jelentős forrásra számíthatnak a beruházók.
A stratégia szerint mik most a minisztérium és mik a hatóság soron következő feladatai?
Az SZTFH részéről három kiemelt feladatot határoztunk meg:
- Továbbra is fontos az engedélyezés gördülékenységének biztosítása, ez egyben együttműködést jelent a minisztérium Geotermikus Energia Bizottságával, hiszen a bizottság többek között energiabiztonsági és gazdaságfejlesztési szempontból is vizsgálja a kérelmeket.
- Az SZTFH hatóság önállóan is végez kutatást, így például a főváros térségében olyan átfogóan méri fel a geotermikus adottságokat, amilyenre harminc éve nem volt példa. Ebben a kutatásban külön összpontosítunk a kockázatokra, hiszen az új földhőberuházások nem veszélyeztethetik a termálfürdők és más létesítmények meglévő termálvíz- vagy gyógyvízellátását. Ez a munkánk júniusra várhatóan lezárul. Az ország többi részén, közel kétszáz település vonatkozásában végeztünk még kutatásokat és értékeléseket. A munkatársaink által összeállított adatcsomagokból a beruházók még a projektjük indítása előtt tájékozódhatnak.
- A harmadik teendőnk a kapcsolatépítés, elsősorban a Magyar Geotermia Klaszteren keresztül. Az SZTFH kezdeményezésére 2023 februárjában megalakult a Magyar Geotermia Klaszter azzal a céllal, hogy szakmai párbeszédet indítson el a geotermiában érintett piaci, illetve állami szereplők, valamint a tudományos élet képviselői között. Továbbra is célunk, hogy rendszeres egyeztetésre kerüljön sor a terület állami, szabályozói képviselői, a gazdasági pénzügyi szempontokat is vizsgáló beruházók és a tudományos szakemberek között. A klaszter legutóbbi ülésén, alig pár hete szó volt például a sekély geotermiában rejlő lehetőségekről, de megvitattuk korábban a kinyert termálvíz hasznosítás utáni visszasajtolásának fontosságát is.
Néhány éve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már felmérte a budapesti geotermiai adottságokat. Alapoztak erre is?
Szerencsére már nagyon sok adat áll rendelkezésre, de a város beépítettségének növekedésével folyamatosan változik a helyzet. Új szeizmológiai vizsgálatok váltak szükségessé, ezeket kollégáink az elmúlt hónapokban elsősorban Kelet-Pesten végezték el. Azt gondoljuk, hogy az a hidrogeológiai modell, amelyet most építünk, a meglévőknél sokkal pontosabb lesz. Ez a pontosság segít a kockázatok csökkentésében. Széles körű munkáról van szó, amelyet az SZTFH koordinál, de benne vannak a vízügy szakemberei és számos egyetem kutatói is.
A 2030-re megcélzott 12-13 petajoule-os tervet, ami a mai földhőhasznosítás megduplázását jelenti, könnyen túlteljesíthetőnek tartja, vagy örülni kell, ha elérjük?
Semmiképpen nem gondolom könnyen teljesíthetőnek. Komoly lépéseket kell tenni érte, de jó úton vagyunk. Szükség van viszont hozzá a jó szabályozásra, a kockázatok csökkentésére, a támogatásokra, valamint a regionális összevetésben is jó minőségű adatbázishoz való hozzáférésre. A megvalósítandó komoly beruházások feltétele az érintettek proaktív együttműködése. A most elinduló projektekkel néhány éven belül érdemi növekedést érhetünk el a geotermikus energia hasznosítása terén, amely érdemben segítheti hazánk energiaszuverenitásának megerősítését. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiemelt célja, hogy minél több fejlesztés indulhasson el, a szabályozásunk ezt igyekszik elősegíteni.
Hogyan befolyásolja, emeli-e majd a hazai energiaárakat, ha a földhőre a mostaninál érdemben nagyobb súly jut az energiamixben?
A geotermia legnagyobb erénye az, hogy az ára kiszámítható, szemben például a földgázéval. Egy földhőprojekt magas kockázattal és beruházási költséggel indul, de siker esetén akár évtizedekig termelhet nagyjából stabil árszinten. Ez például az önkormányzatok számára – amelyek a saját bőrükön tapasztalták meg a rezsiköltségek brutális emelkedését a folyamatosan változó világpiaci árak miatt az előző két évben – nagyon vonzóvá teheti a geotermikus megoldásokat.
Ebből az is következik, hogy a stratégia sikeres megvalósításából a felhasználó nem érez meg semmit, hiszen továbbra is stabil az ellátása?
Így van, hiszen máris számos település fűtése támaszkodik a földhőre, ilyen például Győr, Szeged, Miskolc vagy éppen Veresegyház, és ez nem érinti hátrányosan az ottani lakosokat. Ezeket a jó példákat minél több településen érdemes átvenni, ezen dolgozik az állam és az SZTFH is. Persze, az adottságok nem egyformák. Vannak olyan települések az országban, ahol a teljes távhőrendszer geotermikus alapokra helyezhető, míg máshol inkább a sekély geotermikus megoldások alkalmazása jöhet szóba egy-egy épület fűtése esetén. Az előző évben indítottuk el országjárásunkat, amelynek során számos helyszínen, vidéki városokban a helyi vállalkozók és az önkormányzatok megismerhették a geotermikus beruházások fontosságát és az abban rejlő lehetőségeket.
A Magyarországon hozzáférhető földhő-technológiák és szaktudás elegendők-e a stratégia megvalósítására?
Azt gondolom, hogy a felkészültség megvan, a hazai szakemberek regionálisan is számos beruházásban vettek részt, komoly referenciákkal rendelkeznek. A Miskolci Egyetemen például geotermikus szakmérnöki képzést folytatnak, amellyel biztosítható a szakember-utánpótlás. Persze, a technológia folyamatosan fejlődik, az új eredményeket pedig át kell venni. A fúrási kapacitás azonban jelenthet szűk keresztmetszetet. A speciális fúrógépek és a hozzájuk értő kollégák egész Európában felértékelődtek. Mivel kiemelt energiaszuverenitási kérdés a geotermikus beruházások sikeressége, ezért komoly eredmény, hogy az állam a múlt év végén megvásárolta a Rotaqua nevű, jelentős kapacitással és széles körű tapasztalattal rendelkező fúrócéget.
Az elhangzottak alapján nincs egyetlen, kizárólagos megoldás. Több kisebb vagy nagyobb energiaforrás együtt biztosíthatja az ország ellátásbiztonságát.
Ez valóban így van. A háború és a szankciók okozta energiakrízisben minden rendelkezésünkre álló energiaforrást ki kell használnunk, hogy a hazánkra nehezedő nyomást enyhítsük, és hosszú távon megerősítsük Magyarország energiaszuverenitását, ez fontos nemzetbiztonsági szempont. A geotermiában rejlő energetikai potenciál nem magától értetődő, valamennyi szereplőnek tennie kell érte, hogy ez hasznosuljon. Az SZTFH az ösztönző jogszabályi és a vonzó befektetői környezet kialakításával, illetve az előremutató földtani kutatási adatok biztosításával járul hozzá az ország önfenntartásához.
