Nem zárható ki teljesen, hogy az unió szemében elfogadhatóvá válik egy 3 százaléknál valamivel magasabb 2011-es magyar deficit, igaz, a hivatalos eljárás szerint jövőre már e limit alá kellene szorítanunk költségvetési hiányunkat, és szakemberek szerint nincs esély lazításra. A kettősség abból fakad, hogy a hiány- és adósságnövekedéssel kapcsolatos aggályok az unió egészét érintik, és átalakítják az ezzel kapcsolatos eljárásokat, szabályokat is.

Orbán Viktor miniszterelnök a napokban a köztelevízió egyik műsorában fogalmazott úgy, hogy a szorosabb uniós gazdasági koordináció keretében hamarosan megállapodás születik arról: a 27 tagállam mikorra köteles az úgynevezett maastrichti limit, vagyis a GDP 3 százaléka alá szorítani államháztartás hiányát. A magyar kormányfő szerint a közös határidő – ami 2013 vagy 2014 lehet – Magyarország számára lehetőséget teremt arra, hogy a 2011-es deficit magasabb legyen a konvergenciaprogramban szereplő 2,8 százaléknál.

A miniszterelnök e megszólalásával az uniós kormányfők június 17-i csúcstalálkozójára utalt, amelyen a résztvevők egyetértettek többek között az eladósodott tagállamok költségvetési hiányainak csökkentésére hozott lépések összehangolásáról is. Bár a nyár eleji csúcstalálkozóról szóló jelentés túlnyomó része valóban erről szól, a dokumentum azt is leszögezi, hogy a költségvetési konszolidációt a tagállamok eltérő ütemben valósítják meg. Az pedig akár rossz hír is lehet a 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt álló Magyarország számára, hogy a célok között szerepel a szankciók „élesítése” is.

Orbán szerint ennek ellenére a következő, októberi csúcson már abban egyezhetnek meg a kormányfők, hogy egységes dátumot tűznek ki a tagállamok elé a 3 százalékos küszöb elérésére. Brüsszeli források szerint viszont ez nem valószínű – igaz, nem is zárható ki. Az Európai Bizottság szóvivője, Mark English egyfelől lapunk kérdésére megerősítette, hogy az októberi EU-csúcson téma lesz a gazdaságpolitikák koordinálása, de arról úgymond a testületnek nincs információja, hogy konkrétan a 3 százalékos hiánycél elérési határidejének egységesítésére is készülnének-e. Az utóbbi kapcsán ugyanakkor English sietett hangsúlyozni, hogy a majdani részletes csúcsnapirend összeállítása immár Herman van Rompuy nek, az Európai Tanács állandó elnökének a feladata lesz.

Bizottsági források mindenesetre emlékeztettek, hogy jelenleg tagállamonként eltérő deficiteljárás van érvényben, annál is inkább, mert ezek különböző időpontokban kezdődtek, különböző gazdasági háttérrel rendelkező tagországokkal szemben. Ebből következően a 3 százalékhoz való visszatérés céldátuma is változó, a legtávolabbi határidő 2014. „Ennyiből, ha úgy tetszik, EU-szinten voltaképpen 2014-ig áll fenn az az állapot, hogy valamelyik tagországban még meghaladják a deficitplafont” – mutatott rá egy bizottsági illetékes.

A magyar miniszterelnök talán arra is épít, hogy az eljárással kapcsolatos szabályok szerint egy-egy ország kikerülhet az EDP (túlzottdeficit-eljárás) hatálya alól, ha a hiánya hosszabb időn keresztül jelentős mértékben és folyamatosan csökkent, és elért egy a 3 százalékhoz közeli szintet. Az viszont, hogy a 2006-os 9,3 százalékos magyar deficit 3,8 százalékra történő lefaragását ilyen „eredménynek” lehet-e tekinteni, igencsak kérdéses. Tény, hogy mi nem is kikerülni akarunk az EDP alól, csupán további néhány évet nyerni.

Alapvetően tévúton jár az Orbán-kormány, amikor megpróbál letérni arról a nemzetközileg is alátámasztott útról, amelyen Magyarország egy 262–265 forintos euróárfolyam mellett haladt egy biztos deficitcsökkentő programmal – véli ugyanakkor Balázs Péter volt külügyminiszter, egyetemi tanár. Szerinte azt is tévedés hinni, hogy az EU azonos határidőt szabna a 3 százalékos deficitcél teljesítésére. Aki ilyet állít, az nem veszi figyelembe, hogy az EU egy demokratikus intézmény, amely odafigyel a tagállamok sajátosságaira, adottságaira. A célok közösek, ám a hozzá vezető utat elég szabadon választhatják meg a tagországok, így nincs kötelező határidő, a deficit terén sem – vélekedett Balázs Péter. A felzárkózó tagállamok, így Magyarország is, a saját konvergenciaprogramjuk szerint haladnak előre, vagyis egészen más a helyzetük, mint azoknak a tagországoknak, amelyek vállukon tartják az európai egységes valutát. Ezért különböző Görögország és Magyarország helyzete.

A szakember nyilatkozatából ellenben az is következik, hogy hazánknak van lehetősége módosítani a korábban saját maga által alkotott konvergenciaprogramot. Ismeretes: ebben szerepel a 2011-re vonatkozó 2,8 százalékos hiányvállalás is. Sőt, hasonlóra már korábban is került sor, hiszen Magyarország még a 2008. decemberi – a gazdasági válságot már figyelembe vevő – programban is 2,6 százalékos célt szerepeltetett 2009-re, 2010-re pedig 2,5 százalékosat. Hasonló kormányzati szándékot tükröz Nagy Anna kormányszóvivő egyik tegnapi – tájékoztató keretében adott – válasza, mely szerint hazánk fegyelmezett költségvetési gazdálkodás mellett reális, ám teljesíthető, az unión belül is elfogadott költségvetési célt kíván maga elé tűzni.