A Real World Economic Review nevű folyóirat által indított internetes szavazásra 22 közgazdászt neveztek be a folyóirat szerzői, és közülük 12 nevet vett fel a szavazólistára a kiadó, Edward Fullbrook angol egyetemi tanár. A "közgazdasági dinamit-díj" (Dynamite Prize in Economics) elnevezés a Nobel-díjra, pontosabban a norvég tudós vagyonát megalapozó robbanóanyagra utal. A február 1-jén megnyílt szavazásban a http://rwer.wordpress.com/ weboldalon lehet részt venni, ahol mindenki három nevet jelölhet be a listáról.

A legesélyesebbek között van az általában megkérdőjelezhetetlen szaktekintélyként tisztelt Alan Greenspan, aki 1987-2006 között állt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve élén. A díj kiírói szerint Greenspan kulcsszerepet játszott az amerikai ingatlanpiaci buborék kialakulásában azzal, hogy expanzív pénzmennyiség- és hitelpolitikát folytatott, és következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a pénzügyi piacokat nem kell szabályozni.

Egy másik favorit, a chicagói Eugene Fama "bűne" az, hogy a hatékony pénzügyi piacokról szóló elmélet kidolgozásával elméleti alátámasztást szolgáltatott Greenspan politikájához. Ráadásul Fama - Greenspan-nel ellentétben - soha nem távolodott el attól a nézettől, miszerint a pénzügyi válságok kialakulásával való riogatás üres "vaklárma".

Lawrence Summers egykori harvardi közgazdászprofesszor Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter munkatársaként, majd később a pénzügyi tárca első embereként meghatározó szerepet játszott a pénzügyi piacok és a bankszektor deregulációjában. A dinamit-díjat kiíró magazin szerkesztői szerint ez a politika tette lehetővé a válsághoz vezető piaci túlkapásokat.

A monetarizmus atyjaként emlegetett Milton Friedmannek azt hányják a szemére a kritikusok, hogy "leegyszerűsített" pénzelméletével szalonképessé tette a valóságtól idegen, elméleti spekulációkon alapuló pénzügyi gondolkodást. Hozzá hasonlóan nagy esélyesnek számít Robert Lucas is, a racionális várakozások elméletének megalkotója. Ez a díj kiírói szerint még távolabb vitte a gazdasági gondolkodást a valóságtól, mint Friedman monetáris teóriája. Lucas ugyanis azt bizonygatta, hogy a pénzügyi szektorban illetve a reálgazdaságban zajló folyamatok nincsenek egymással kapcsolatban.

A jelöltlista többi helyén is elismert amerikai elméleti közgazdászokat, egyetemi professzorokat (Paul Samuelson stb.) illetve kormányzati vezetőket találunk. Utóbbi csoportban szerepel például a jelenlegi washingtoni pénzügyminiszter, Timothy Geithner is - igaz, hogy rá az eddigi egy hétben viszonylag kevesen szavaztak.