Az új építési engedélyek éves száma 2004 óta – változó intenzitással – csökken. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2010 eddig eltelt negyedéveiben a visszaesés gyorsulni látszik: az első negyedévben 30, a másodikban 50 százalékos a csökkenés - közölte a KSH.

A használatba vett lakások száma – szemben a 2008 és 2009 közötti növekedéssel – az első negyedévben 26, a másodikban 41 százalékkal csökkent. 2010 első hat hónapjában hozzávetőlegesen annyi lakást vettek használatba, mint a 2000-es évek elején, az építési konjunktúra élénkülése előtt. A válságot tehát már nem csupán az építkezési szándékok fokozódó gyengülése jelzi, hanem a használatba vett lakások adatai is (egy lakóépület átlagos kivitelezési ideje két év, az engedély kiadásától a használatbavételig pedig átlagosan 2,7 év telik el, ezért az új lakások építésének statisztikája később érzékeli a konjunktúra változását).

A legnagyobb lakásépítő a főváros, ahol az év első felében a használatba vett lakások száma ugyan 38 százalékkal csökkent, de országos részaránya így is 30 százalék (a közép-magyarországi régióban épült a lakások 55% százaléka). A jelentősebb építtetői csoportok részesedése azonos mértékben apadt, így – 2009 első félévhez hasonlóan – körülbelül fele-fele arányt képviselt a lakosság és a vállalkozások csoportja, míg önkormányzati lakás mindössze 14 épült (0,2%).

A kivitelezésben az építőipari vállalkozások súlya tovább nőtt (arányuk már 86%), miközben a lakossági házilagos kivitelezés részaránya 2 százalékponttal csökkent. A kislakások egyharmados hányada változatlannak tekinthető. Az új lakások átlagos alapterülete 92 m2, 3 m2-rel nagyobb, mint 2009 első hat hónapjában. A lakásépítések számának átlagosan egyharmados visszaesése valamennyi településtípusra érvényes, s ugyanez jellemző Közép-Magyarország, valamint Nyugat- és Dél-Dunántúl átlagára is. Ettől eltér a közép-dunántúli régió, ahol a csökkenés mértéke csak egyötödnyi, az alföldi régiókban viszont az adat csaknem megfeleződött. Az előző év azonos időszakához képest az új engedélyek száma a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint az Észak-Alföldön csaknem egyharmadára esett vissza. A fővárosban a kiadott építési engedélyek száma az első félévben – az első negyedévi emelkedésnek köszönhetően – stagnált, de a második negyedévben már itt is 30 százalékos csökkenés mutatkozott. 381 új üdülőegységet vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint 2009 első félévében. Az új üdülők 77m2-es átlagos alapterülettel épültek. 242 üdülőépületben 288 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ami 56 százalékos visszaesést jelent. 2 943 lakás szűnt meg, 46 százalékkal kevesebb, mint 2009 első félévében.

Átlagos nagyságuk 72 m2 volt. Az elsősorban avulásra és új lakás építésére visszavezethető megszűnések döntő hányada már nem a főváros, hanem a többi város lakásállományát érintette (51%). A szóban forgó lakások közül összesen 700 volt magántulajdonban, ebből 400 volt városi. A megszűnt önkormányzati lakások száma (146) a felét teszi ki a 2009. első félévinek. A kiadott új építési engedélyek alapján több mint 950 ezer m2 lakóépület és több mint 1 millió 560 ezer m2 nem lakóépület beépítését tervezik.

Ez a lakóépületek esetében 40 százalékos visszaesést jelent 2009 első félévéhez képest, a nem lakóépületeket illetően azonban a csökkenés jóval mérsékeltebb, 8 százalékos. A lakóépületek kategóriájában a legnagyobb arányú visszaesés az egylakásos lakóépületeknél tapasztalható: ebből a típusból alig fele annyi alapterületet terveznek beépíteni, mint a bázisidőszakban. A nem lakóépületek körében a tervezett kereskedelmi épületek hasznos alapterülete 55 százalékkal kisebb, mint 2009 első félévében. A mezőgazdasági és ipari épületek tervezett alapterülete 2009 első félévéhez viszonyítva nőtt, az előbbi jelentős mértékben.