Magyar részről fontosnak tartjuk, hogy a kibocsátás-csökkentési kapacitások mellett a kibocsátásokért való felelősség elve is tükröződjön a mutatók kiválasztásában. Szabó Imre ennek kapcsán hangsúlyozta: Magyarország az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás megjelenítését és a tagállamok korai erőfeszítéseinek figyelembe vételét egyaránt támogatja. Magyarország kellően fel fog készülni arra, hogy a magyar gazdaságra és a háztartásokra háruló klímavédelmi többletterhek a karbon-szegény gazdaságra való áttérést költséghatékony módon szolgáló erőforrássá váljanak, célirányos innovációt és fejlesztést tegyenek lehetővé, és végső soron versenyképességet növelő tényezővé váljanak - közölte a miniszter.

A GMO-terményekre vonatkozó magyar moratórium kapcsán értésre adta: hazai tudományos kutatások igazolták, hogy a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent Magyarország természeti értékeire, ezért a magyar fél fent kívánja tartani a moratóriumot. A magyar tilalom indokainak értékelésekor még nem vették figyelembe az új uniós irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e szempontok szerint még nem értékelték és nem is engedélyezték. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. Szabó Imre egyúttal arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, hogy támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen a magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni, a hosszú távú hatások figyelembevételével.

A politikusok a tárca közleménye szerint áttekintették a szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás, valamint a hasznosításig történő tárolás támogatási lehetőségeit is. A magyar fél felhívta a biztos figyelmét arra, hogy Magyarországot is érintik az újrafeldolgozott hulladék piacának nehézségei, a másodnyersanyag piaci kereslet és árak csökkenése. Középtávon annak megfontolását javasolták, hogy az elsődleges természeti erőforrásokat hulladékkal kiváltó termékek piaci árát akár közösségi szintű árkompenzációs intézkedésekkel is csökkenteni lehetne. Ez megvalósulhatna például a hasznosítást szolgáló fejlesztések uniós szintű támogatásával, a tevékenység kedvezőbb áfa-besorolásával vagy a közbeszerzéseknél kötelező hasznosítási arány megállapításával.