Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban.
A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest az interjúban Radoslaw Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, melyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta:
nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába.
A lényeg az, hogy
bizonyos döntéshozatali szinteken beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor a vétójog kétélű kard lesz.
Szejna személy szerint fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie – jelentette ki. Más témákban viszont elképzelhetőnek tartja az egyhangú döntéshozatal megszüntetését. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette:
Amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog.
Radoslaw Sikorski szerdán úgy ítélte meg: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, nem zárható ki azonban, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést. A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: ha az EU „több mint 30 tagú hatalommá akar válni, hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.
