Az észak-atlanti szövetség vezetői leghamarabb júliusban Washingtonban dönthetnek az ukrajnai alapról. Ugyanakkor a Bloombergnek az egyeztetéseket jól ismerő források azt mondták, a témában heves vita zajlik, az is kérdéses, hogy beleszámítsák-e a már nyújtott kétoldalú támogatásokat is. Összességében még formálódik a javaslat – hangsúlyozták a források.
Nem csak pénzről van szó
A csomag részeként a NATO ellenőrzése alá kerülne az összes, mintegy ötven ország Ukrajnába irányuló fegyverszállítása és annak koordinálása is.
A NATO legfőbb parancsnoka, Chris Cavoli tábornok irányításával egy ilyen lépés megvédhetné a már kialakult rendszert a novemberi választások után esetlegesen bekövetkező amerikai politikai változásoktól. Donald Trump esetleges visszatérése ugyanis felélénkítette a gondolkodást arról, hogy a szövetséges erők mit tudnak tenni annak érdekében, hogy az új elnök esetén is fennmaradjon Ukrajna támogatása. Nem vágták kis fába a fejszéjüket, ugyanis Trump többször is kijelentette, egy napon belül véget vet a háborúnak Ukrajnában.
Ha a szövetség tagjai elfogadják Stoltenberg NATO-főtitkár javaslatát, akkor egy paradigmaváltásra mondanak igent. Eddig ugyanis
A támogatás intézményesítése ugyanakkor egy hosszabb távú elköteleződés félreérthetetlen jele.
Érdemes felidézni, hogy Putyin orosz elnök éppen azért rohanta le Ukrajnát, hogy megakadályozza annak észak-atlanti integrációját. Ezzel a gesztussal azonban gyakorlatilag a NATO nyitja ki kapuit, és „hívogatja” Ukrajnát – legalábbis könnyen lehet így értelmezni az effajta esetleges változást.
Kemény küzdelem ígérkezik
A szövetségben belharc indulhat, valószínűsíthetően minden tagállamnak határozott véleménye lesz a javaslatról, élükön Törökországgal és Magyarországgal, a két tag ugyanis minden bizonnyal árnyaltabb álláspontot képvisel majd Ukrajnával kapcsolatban – jegyzi meg a Bloomberg. Az érvelés már szerdán elkezdődhet, ugyanis április 4-én Brüsszelben ünneplik a NATO-tagok külügyminiszterei a szövetségi rendszer létrejöttének 75. évfordulóját.
Az utódlásban sincs egyetértés
Emellett minden bizonnyal szóba kerül az is, hogy ki legyen Stoltenberg utódja októbertől. Az Egyesült Államok és más szövetségesek abban reménykedtek, hogy a tagok rábólintanak Mark Rutte holland miniszterelnök jelölésére. Ugyanakkor nemrég Románia is meglepte a tisztviselőket, miután Klaus Iohannis elnököt jelölte a főtitkári pozícióba. A balti országok Ruttét támogatják.
Összességében tehát a döntés bizonyosan késik majd, és a tagországok közé akár éket is verhet a két aktuális téma: a főtitkár utódlása és az ukrajnai alapról való gondolkodás.
A széthúzás azonban igen rosszkor jönne,
az ugyanis bőven küzd feszültségekkel, a pakliban az is benne van, hogy a júniusi európai parlamenti választás nagy változásokat hoz Brüsszelben. Az Ukrajnai háborúnak távolról sincs vége, Zelenszkij brutális orosz offenzívára számít a nyáron. Ebben a változásoktól, válságoktól hangos térben egyértelműen erős, higgadt NATO-ra van szükség, amelynek a tagjai egységes politikát folytatnak.
A lőszerhiány már a jelen
Drámaian lecsökkentek az Ukrajnába tartó segélyek, ezért a fronton lőszerhiány alakult ki. A Bloomberg szerint
nem ritka, hogy az ukránok naponta csak egy lövést adnak le, az orosz fél hétszer több munícióval rendelkezik.
A szövetségesek – eddig sikertelenül – világszerte lőszerért kutatnak, vásárolnának – ha lenne. A helyzet megkérdőjelezi, hogy rövid távon Ukrajna tudja-e tartani a frontvonalat.
„Nincs vesztegetni való időnk – írta Kaja Kallas észt miniszterelnök a Bloombergnek küldött e-mailben. – Fontosak a hosszú távú kötelezettségvállalások, de az is háborús tény, hogy az az oldal nyer, amelyiknek a legtöbb muníciója van.” Ukrán források szerint Zelenszkij elnök attól tart, hogy az oroszok nyári offenzívája áttörheti Ukrajna védelmét.
