A zöldtárca egy – a teljes eladható kvótavagyonához viszonyítva - kisebb tételű kiotói kvótamennyiség eladására kötött szerződést, melyből várhatóan 4 milliárd forint bevétele folyik be a tárca e célra elkülönített kincstári számlájára. A csaknem 2 millió kvótát a szerződő kereskedő cég részletben hívja le, a kvóták végfelhasználója a tárca információja szerint Japán.

Jelenleg a hazánk által értékesíthető kvótamennyiség számítások szerint 120 és 147 millió tonna között van. Eddig Magyarország ennek mintegy 10%-át értékesítette. Ahogy azt a tárca már tavaly nyilvánosságra hozta, a kvótaértékesítésből korábban összesen csaknem 36 milliárd Ft folyt be. Ebből a ZBR keretében már mintegy 15 milliárd Ft-ot lekötöttek a Klímabarát Otthon panel alprogramjának pályázói, a hagyományos építésű épületekre pedig folyamatosan érkeznek a pályázatok.

A tárca folyamatosan tárgyal a kvótapiacon, ezek többsége azonban egyelőre a piackutató jellegű árajánlat-kéréseknél tart. A tárgyalások során kiajánlott szerződésekben előre meghatározottak azok a zöldítési célok, amelyekre a majdani bevétel fordítható, ezekből változatlanul kizárólag üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő projektek finanszírozhatók. A ZBR részeként a tárca hamarosan további pályázatokat ír ki energiatakarékos háztartási gépek és energiatakarékos izzók cseréjére. A kvótaértékesítésből befolyó keret felülről nyitott, azaz valamennyi újonnan befolyó kvótapénz ugyancsak kizárólag a ZBR keretében költhető el.

Ezt ellenőrizte az ÁSZ, az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, és a zöld ombudsman személyesen is meggyőződött róla.
Az LMP klímaerdővel kapcsolatos felvetésére reagálva: a tavalyi kvótaszerződésekben valóban szerepelt a felhasználási lehetőségek között erdőtelepítés támogatása a bevétel 5%-a erejéig, a minisztérium azonban ezt az összeget is a Klímabarát Otthon Program panel alprogramjára költötte.

A határon túli támogatásokat közvetítő Corvinus Zrt. erdélyi erdőtelepítéseket támogató pályázatának forrása nem a KVVM kvótaeladásból származó bevétele. A KVVM egyébként – ugyancsak nem kvótabevételből - a hazai nemzeti parkokban folytat klímaerdő telepítést: uniós forrásból csaknem 300 millió Ft-ot fordít a tárca őshonos fafajok telepítésre mintegy 220 ezer hektárnyi nemzeti parki területen, mellyel évi 2700 tonna széndioxid megtakarítás érhető el.