Okkal merül fel a gyanú, hogy egy lobbi hatékonyan dolgozta meg az érintett honatyákat. A nyílt lobbizással persze semmi baj, de a zárt ajtók mögötti, átláthatatlan érdekeket szolgáló alkuk annál aggályosabbak.

Kevéssé valószínű, hogy 2009 második félévében mindössze 18 „érdemi lobbitevékenység” zajlott, ahogyan azt a KIH statisztikái mutatják. „Hülye, aki bejelenti, hogy mit csinált” – kommentálta az adatot és a hazai helyzetet a Figyelőnek egy, a lobbitörvény szabályai szerint hivatalos, tehát regisztrált lobbista. Tény, hogy csak a Figyelővel háttérbeszélgetéseket vállaló lobbisták, képviselők és lobbizásra megbízást adó cégvezetők is több találkozóról számoltak be, mint amennyit a KIH számon tart. Azt, hogy a lobbizás nem is kis méretekben folyik, jól mutatják a lapunk által kiválogatott ügyek, amelyekhez hasonlóakat bőségesen találhat az, aki módszeresen végigböngészi az elmúlt évek képviselői módosító indítványait.

 „Nagykoalíció” alakult ki elsőre a Sláger és Danubius kereskedelmi rádiók frekvenciaengedélyének meghosszabbítását illetően is. A parlament még 2008. december 8-án, 363 igen szavazattal fogadta el Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter médiatörvényt módosító javaslatát, amely szerint a két adó automatikus hosszabbítást kapott volna. Végül az indítvány Sólyom László ellenállásán megbukott, és később az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán már két, a Fideszhez és az MSZP-hez még közelebb álló adó nyert. Ebből azután nemzetközi visszhangot is kiváltó botrány kerekedett.

A botrányossá vált tavalyi kereskedelmi rádiós pályázaton részt vevő egyik cég vezetőjének elmondása szerint két nem hivatalos lobbistával dolgoztak, és a személyes kapcsolataikat mozgatták meg. Partnereik nemcsak a megfelelő telefonszámokat szállították számukra; ennél fontosabb volt, hogy segítettek üzeneteiket a politikusok számára érthető és meggyőző formába önteni, hangsúlyozva az iparág adóbefizetéseit, és hogy milyen erős a hallgatók (választók) érzelmi kötődése az adókhoz. A kisebb szereplőknek abban is sokat segíthetnek, hogy bejussanak a döntéshozókhoz. Persze nem mindig a lobbizni vágyó szervezet keresi a lobbistát. „A pályázat ideje alatt számtalan telefonhívást kaptam olyan önjelölt bennfentesektől, akik felajánlották a segítségüket” – teszi hozzá informátorunk.