Nemcsak hogy vannak, akik nem szabályszerűen használják fel az EU-s pénzeket, de utána késve vagy egyáltalán nem is adják vissza, miután a jogtalan költést rájuk bizonyítják – erről szól az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése.
A számvevők előrebocsátották, hogy az EU-s költségvetést az Európai Bizottság nem minden esetben közvetlenül folyósítja: mintegy 70 százalékát a tagállamokkal közösen, 20-at közvetlen irányítással, 10-et pedig közvetve, más nemzetközi szervezeteken vagy harmadik országokon keresztül irányítja.
Mivel csak az említett 20 százalék felett egyértelmű az EB hatásköre, a számvevők aggodalmasnak találják a hibák kijavítását és a szabálytalanul elköltött pénzek visszaszerzését.
Pedig nem kis összegről van szó.
Mennyi EU-s pénzről van szó?
A 2014 és 2022 közötti időszakot illetően összesen 14 milliárd euró összegű szabálytalan EU-s kiadásról, másképpen helytelenül felhasznált forrásokról számoltak be.
– lenne, ha nem az lett volna a másik megállapítás, hogy miután ezeket a pénzeket kifizették, visszaszerezni csak hosszadalmas folyamat révén sikerül.
Ha egyáltalán sikerül.
A fő bűnös terület a közösen kezelt mezőgazdasági alapoké, amelyekért elsősorban a tagállamok a felelősek: itt a legkisebb a visszafizetési arány. A gondok ott kezdődnek, hogy a számvevők szerint a finanszírozott tevékenységek lezárásától
- már a visszafizetési felszólítás kiadásáig is eltelik jellemzően 14–23 hónap,
- a források visszaszerzése további 3–5 hónapba kerül,
- az esetek 1,8 százalékában pedig nem marad más, mint lemondani az összegről.
Növekszik a jogtalan költések mértéke
Mindent meg kell tenni azért, hogy az EU késedelem nélkül visszafizettesse a szabálytalanul felhasznált pénzösszegeket – jelentette ki Jorg Kristijan Petrovic, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag, majd ki is fejtette, miért:
Az unió tartozik ezzel az adófizetőknek, és ha nem szerzi vissza e forrásokat, az kikezdi az uniós polgárok belé vetett bizalmát.
Az Európai Számvevőszék 2022-es éves jelentése szerint 2021-ről 2022-re a költségvetés 3 százalékáról 4,2 százalékára nőtt a szabálytalan kiadások aránya, tehát egyre sürgetőbb volna rendbe tenni a visszafizetéseket.
Na de hogyan?
Megvannak a javaslatok a helyzet javítására
A számvevők szerint nemcsak hamarabb kellene megállapítani a szabálytalan kiadásokat, hanem a visszafizettetési eljárást is gyorsabban kellene megindítani. Az ajánlás szerint ebben segíthetne az ellenőrzési munka jobb megtervezése és a rendszeresen szabálytalan kiadások pénzügyi hatásának vizsgálata. Javasolják továbbá:
ismét vezessék be az előző finanszírozási ciklusban alkalmazott ösztönzőket,
hogy a tagállamok nagyobb arányban fizettessék vissza a mezőgazdasági forrásokat. Az előző ciklusban ugyanis, ha a tagállamok 4–8 éven belül nem szereztek vissza egy szabálytalanul felhasznált összeget, a felét akkor is vissza kellett fizetniük az EU-s költségvetésbe.
