Látványos mértékben csökkent a változó kamatozású konstrukciók aránya a lakáshiteleknél 2018 első tíz hónapjában: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a január és október között megkötött új szerződések mindössze 17,2 százaléka tartozott ebbe a csoportba, szemben az egy évvel korábbi 40 százalékkal.
A legfeljebb egyéves kamatfixálású lakáshitelek visszaszorulásán leginkább az egy és tíz év közötti kamatperiódusú kölcsönök nyertek az MNB statisztikái szerint:
A tíz éven túli kamatperiódusú lakáshiteleknél jóval visszafogottabb ütemű – bár folyamatos – a növekedés: ezek a 2018 első tíz hónapjában megkötött lakáshitel-szerződések 6,9 százalékát képviselték, szemben az egy évvel korábbi 6,5-del.
A hosszabb kamatperiódusú lakáshitelek gyors terjedése persze nem meglepő: az új szerződések körében fokozódó dominanciájukhoz hozzájárult a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek bevezetése, illetve az, hogy a háztartások egyre inkább igénylik a kiszámíthatóságot a hitelszerződéseiknél. A jegybank által bevezetett adósságfékszabályok október 1-jétől hatályos szigorítása pedig szintén a hosszabb kamatperiódusú konstrukciók terjedésének kedvez, hiszen utóbbiak választásával nagyobb hitel-fedezet aránnyal számolhat az igénylő.
A kiszámítható feltételek iránti fokozódó igény jól látszik a személyi kölcsönöknél is: az öt éven túli kamatperiódusú – tehát végig fix kamatozású – szerződések aránya már megközelítette a 46 százalékot az év első tíz hónapjában, miközben egy évvel korábban még 37,9, három évvel ezelőtt pedig 30 százalékot ért el.
További részletek a Világgazdaság szerdai számában
