Megtartotta idei utolsó kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank (EKB), amely az amerikai központi bankhoz hasonlóan szintén a kamatok szinten tartásáról döntött. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az eurózónás kamatláb így változatlanul 4,5 százalék.
Fotó: Shutterstock
Egyébként az EKB mellett a Bank of England is döntött az alapkamat szintjéről, itt is a várakozásoknak megfelelő döntés született, maradt az 5,25 százalékos ráta.
A piacok az eurókamatok szinten tartását már jó előre beárazták, így az euró-dollár keresztárfolyam sem mutatott heves reakciókat, azok után, hogy csütörtök délelőtt 1,09 dollár fölé ugrott az euró árfolyama.
A várakozások szerint legkésőbb májusban láthat neki a kamatok csökkentésének az EKB, ezt azonban nem tartalmazta eddig a központi bank hivatalos kommunikációja, így a hamarosan érkező kommentárra koncentrálhatnak a befektetők. A sajtótájékoztató 14:45-kor kezdődik.
Az Európai Központi Banknak a kamatcsökkentés megkezdése előtt még van egy fontos „házi feladata” – jelezte Nagy András, az Erste elemzője. Arról van szó, hogy végre le kellene állítani a még a koronavírus-járvány alatt bevezetett PEPP programot.
Ennek a 95 százalékban állampapírokból álló eszköznek az újrabefektetése még most is zajlik. Azonban, főleg, ha a kamatok elkezdenének csökkenni, akkor egyszerre fejtene ki két ellenkező hatást az EKB. A mérlegfőösszegen keresztül egy mennyiségi szigorítást, míg a kamatok vágásával egy monetáris lazítást hajtana végre, ami összezavarhatná a piaci szereplőket, és nehezen lehetne megmagyarázni
– foglalta össze a kockázatokat Nagy András. A szóban forgó állomány november végén elérte az 1668 milliárd eurót. Ugyanakkor ez a legrugalmasabban használható fegyvere az EKB-nak, nemegyszer a PEPP-nek köszönhetően tudta az Európai Központi Bank tompítani a fellépő kötvénypiaci turbulenciákat.
Az új kamatpályát persze nem könnyű előre jelezni. A lépések attól függenek, hogy az eurót használó országokban meglepően gyorsan csökkenő inflációs folyamatok mennyire maradnak stabilak. Az euróövezeti infláció novemberben 2,4 százalék volt (2021 közepe óta a legalacsonyabb), ami nincs már messze az EKB 2 százalékos céljától. De nem csak ez szól a kamatok csökkentése mellett, hanem az is, hogy a térség országait a Covid- krízis óta először fenyegeti
A Bloomberg-konszenzus még a csütörtöki kamatdöntés előtt jelent meg, ebben azt várták, hogy júniusban 75 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre az EKB, ezzel a betéti kamatláb 4-ről 3,25 százalékra eshet. A devizapiaci kamatárazások alapján azonban már tavasszal elindulhat a monetáris kondíciók enyhítése. De mindent felülírhat a jövő év eleje: ekkor derül ki, hogy a bérmegállapodások és
az év eleji árváltozások jelentenek-e újabb kockázatot az infláció elleni küzdelemben.
Elemzők még azt is felvetették, hogy az EKB akár fel is gyorsíthatja a kamatcsökkentések ütemét. De már azt is örömmel fogadhatják a piacok, ha Christine Lagarde elnök egyszerűen csak megerősíti, hogy az infláció mértéke a vártnál gyorsabban csökkent.
Amit viszont minden bizonnyal bejelentenek az EKB élenjárói, az a frissített gazdasági előrejelzés a 2024-es évre. A Reuters-konszenzus szerint jövőre 2,5 százalék lehet az éves átlagos infláció.
A kamatdöntéssel egyidőben megérkezett a közlemény is, amelynek legfontosabb elemeit itt foglaltuk össze.
