A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentések, illetve saját adatai alapján piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott le annak áttekintésére, hogy egy magánszemély megsértette-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) piaci manipulációt tiltó előírását.
A felügyelet feltárta, hogy a magánszemély – indoklása szerint saját „daytrade” kereskedési stratégiájának megvalósítása érdekében – 20 kereskedési napon olyan mennyiségű ügyletet kötött a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Masterplast-részvényekkel, hogy az minden esetben meghaladta az adott értékpapír napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-70 százalékát is elérték.
Akkor is jogsértő, ha nem manipuláció a cél
E jogsértés akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, hanem tevékenysége egyéb, saját szemszögéből akár gazdaságilag racionálisnak is tekinthető okkal (pl. a daytrade stratégiájával) magyarázható.
A MAR rendelkezéseiből ugyanis egyértelműen következik, hogy a valós piaci kínálati, keresleti viszonyok révén kialakuló piacszerű tőzsdei kereskedelemhez, s a tőkepiacba vetett közbizalom fenntartásához az egyéni (akár szubjektív értelemben racionálisnak is tekinthető) döntésekhez képest magasabb rendű közérdek fűződik.
Az MNB vizsgálata azt állapította meg, hogy ez a kereskedési technika a szóban forgó esetben potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.
Félrevezető jelzés a többi befektetőnek
Az MNB megállapította, hogy a magánszemély ennek révén hamis, félrevezető jelzéseket adott a tőkepiaci szereplők felé az adott tőzsdei kereskedési volumene, likviditása kapcsán. Ezek nyomán a piacon kereskedő további befektetők az adott részvény kínálatára és keresletére vonatkozó hamis, félrevezető információk alapján hozhattak befektetési döntéseket.
Mindezek miatt az MNB megtiltotta a magánszemélynek a MAR-rendelet ismételt megsértését, s a piaci manipuláció miatt 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá.
A bírságösszeg meghatározásánál súlyosító körülményként került értékelésre, hogy a jogsértés kapcsán érintett részvény a Prémium tőzsdei kategóriába tartozik, s a jogsértéssel érintett időszakban szerepelt a BUX és a BUMIX indexkosarakban is. Az ügyfél emellett a jogsértést a MAR ismeretében, több évtizedes tőkepiaci tapasztalata birtokában, számos kereskedési napon követte el. Az MNB – következetes gyakorlata szerint – jelen ügyben is feljelentést tesz tiltott piacbefolyásolás gyanújával.
