Az MTI által korábban megkérdezett szolgáltatók szerint is sokak számára gyenge volt az előszezon, de a főszezon nem rosszabb a tavalyinál. A balatoni turizmus azonban vegyes képet mutat: a rossz időjárás miatt gyengére sikerült előszezon után már van, aki nem panaszkodik, és van, aki behozhatatlan visszaesésről ad számot.

Az üdülőkörzet vendégéjszakáinak közel kilenctizede a szállodákban – elsősorban a három-, és négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken – jelentkezett. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma összességében csaknem azonos volt az egy évvel korábbival, ezen belül viszont típusonként eltérően alakult. A wellness-szállodákban másfélszer annyi éjszakát regisztráltak, mint tavaly ilyenkor, és több mint négytizedével nőtt az apartman-szállodák vendégéjszaka-száma is. A gyógyszállodákban ezzel szemben a külföldi vendégek 11, a belföldiek 9 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe. A szállodai vendégéjszakák több mint kétharmadát a zalai partszakasz szálláshelyein töltötték az idelátogatók, főként gyógy- és rekreációs céllal.

A balatoni szállodák a január–májusi időszakban egy kiadott szoba után átlagosan bruttó 11.484 forint – az egy évvel korábbinál 7,7 százalékkal kevesebb – árbevételt könyvelhettek el. Ezen belül a gyógyszállodákban, ahol átlagosan 11.138 forint volt, 12 százalékkal kisebb, a wellness-szállodákban viszont az előző évihez hasonló összegű, 14.185 forint volt az egy kiadott szobára jutó fajlagos szállásdíj-bevétel.

Az idei év első öt hónapjában a balatoni szállodák az egy évvel korábbival csaknem azonos, átlagosan 36 százalékos szobakihasználtsággal működtek. Jóval kedvezőbb volt a kihasználtsága a gyógyszállodáknak, ahol a foglalások, az országost meghaladó, 57 százalékos szintet értek el. A belföldi vendégek körében népszerű wellness-szállodák átlag alatti, 34 százalékos telítettséggel üzemeltek. A Balaton térségét felkereső 75 ezer külföldi vendég közül legtöbben, 25 ezren Németországból érkeztek, bár számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma tizedével csökkent. 

A hazai vendégek az egy évvel korábbinál kissé hosszabb időt, átlagosan 2,3 éjszakát, míg a határainkon túlról érkezők valamivel rövidebb időt, átlagosan 4,7 éjszakát töltöttek el a balatoni szálláshelyeken. A német, orosz és svájci vendégek megközelítőleg egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok viszont kevesebb, mint négy éjszakára maradtak. A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb: a külföldiek átlagosan 5,4, a belföldiek 2,8 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.

Május végéig a balatoni szálláshelyek összesen 4,9 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 8,6 százalékkal kevesebb az előző évinél, és az országos szállásdíj-bevételek 12 százalékát tette ki. A bevételek több mint kilenctizedét a szállodák realizálták, amelyből a gyógy- és wellness-szállodák részesedtek a legnagyobb arányban, 47, illetve 38 százalékkal.