VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

VÉLEMÉNY / ELEMZÉS

Hogyan kerekedjünk felül a koppenhágai kudarcon?

2010. 1. 19. 05:00|Vélemény » Elemzés
Szép beszédekkel csak eddig lehet jutni. Egy hónappal a koppenhágai éghajlati konferencia után világos, hogy az államok vezetői képtelenek voltak tettekre lefordítani a globális felmelegedésről szóló retorikát.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

"Megosztás az iWiW-en" gomb. Ezzel a gombbal a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, az iWiW-en tudsz tartalmat
megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Önmagában természetesen az is szép volt, hogy az összegyűlt vezetők egyetértettek abban, milyen rossz lenne, ha bevállalnák azt a pusztítást, amelyet a globális hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokos növekedése jelentene. Legalább némi figyelmet szenteltek a sokasodó tudományos bizonyítékoknak. Emellett megerősítették az 1992-es riói keretegyezmény néhány elvét a „közös, de differenciált felelősségről és az ennek megfelelő adottságokról”. Ugyanilyen módon fejezték ki a fejlett államok az egyetértésüket, hogy a fejlődőknek „megfelelő, kiszámítható és fenntartható mértékben bocsátanak rendelkezésre pénzügyi forrásokat, technológiát és kapacitásokat”.

A cikk a hirdetés után folytatódik
Koppenhágában az igazi kudarcot nem a jogilag kötelező egyezmény elmaradása jelentette. A valódi bukás az volt, hogy arról sem sikerült megállapodni, hogyan kellene megmenteni a bolygót, miként kellene visszafogni a karbonkibocsátást, miként kellene megosztani a terheket és hogyan kellene megsegíteni a fejlődő államokat. A 2010–12-es időszakra – az adaptáció és a következmények tompítása végett – vállalt 30 milliárd dolláros kötelezettség még mindig messze elmarad azoktól a súlyos százmilliárdoktól, amelyeket 2008–09-ben odalapátoltak a bankoknak mentőakciók címén. Ha megengedhetjük, hogy ennyit szánjunk a bankok megsegítésére, akkor nyilván ennél többet kellene szánnunk a bolygó megmentésére.

A kudarc következményei máris szembetűnők: a kibocsátási kvótákra az Európai Unió által alkalmazott kereskedelemben a légkör terhelhetőségére vonatkozó engedélyek ára máris esett. Ez egyet jelent azzal, hogy a cégeknek csökkent az érdekeltségük a kibocsátott szénvegyületek mennyiségének jelenlegi mérséklésére és a légköri terhelés jövőbeni csökkentését célzó beruházásokra.
Vannak cégek, amelyek helyesen akartak cselekedni, és pénzt szántak volna az emisszió csökkentését célzó beruházásokra. Ezek azonban most amiatt aggódhatnak, hogy versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik nyakló nélkül folytatják a légkör terhelését. Az európai cégek például kompetitív hátrányt lesznek kénytelen elszenvedni amerikai versenytársaikkal szemben, amelyek mindenféle költségteher nélkül onthatják a levegőbe a romboló gázokat.
A koppenhágai kudarc hátterében több mélyen fekvő probléma húzódik meg. A kiotói egyezmény allokált bizonyos kibocsátási jogokat, amelyekre akár értékes eszközként is lehetne tekinteni. Ha ezeket a jogokat megfelelően adminisztrálnák, s a kibocsátást korlátoznák, akkor az engedélyek évenkénti értéke több ezer milliárd dollárra is rúghatna. Ezért nem csoda, hogy a kvóták birtoklása ügyében máris nagy viták folynak.
Ebben az összefüggésben elfogadhatatlan, hogy a jövőben több kibocsátási jogot kapjon az, aki korábban nagyobb emissziót folytatott. Egy legalább tisztességes allokációs formula szerint a fejlődő államoknak egy főre számítva azonos terhelhetőségi kvótákat kellene kapniuk. Ennél is etikusabb elv lenne az, ha egy főre számítva többet kapnának a szegényebbek. Egy fokkal még tovább menve leszögezhetnénk: az lenne a legetikusabb, ha azok az országok, amelyek a múltban nagyobb szennyezést folytattak – főleg a probléma 1992 óta hivatalos elismertsége után –, a jövőben kevesebb jogot kapnának erre.
Az engedélyeknek ilyen elvek szerinti allokálása százmilliárd dolláros nagyságrendű értéktranszfert valósítana meg a fejlett ipari államokból a fejlődők javára. Márpedig ha figyelembe vesszük, hogy akár csak 10 milliárd dollárnak az előteremtése is milyen nehézségekbe ütközik – nem is beszélve arról a 200 milliárdról, amelyre évente szükség lenne a következmények enyhítése és az alkalmazkodás végett –, akkor ez vágyálomnak tűnik.
Ezért talán ideje lenne kidolgozni egy másfajta megközelítést: minden országnak kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy megemeli a kibocsátási jogok díját, például egy egyezményesen elfogadott, tonnánként 80 dolláros szintre. Ezt a bevételt a kormányok alternatív forrásként kezelhetnék más adókkal szemben, abból kiindulva, hogy a jókkal szemben inkább a rossz dolgokat kell megadóztatni. A bevétel egy részét a fejlett államok a fejlődők megsegítésére fordíthatnák, például az erdőik megóvásának a támogatására, ez a karbonlekötés miatt globális jótéteménynek számítana.
Azt már láttuk, hogy önmagában a jóakarattal éppen ennyire tudtunk jutni. Ezért a jövőben a jó szándékhoz kapcsolni kell az egyéni érdekeltséget, ez hatásos lehetne például olyan államok esetében, amelyek egyébként is félnek a feljövő országok versenyétől. A vámhatárokon például pótlólagos vámokat lehetne kivetni olyan államokból érkező szállítmányokra, ahol nem szedtek be helyben a termelés után karbonadókat. Ezzel ki lehetne egyenlíteni a játékban az esélyeket, és késztetve lenne a többi kormány a kibocsátás megadóztatására.
A lényeg most az idő. Miközben a világ tanakodik, az üvegházhatású gázok tovább dúsulnak a légkörben, és tovább csökken az esély arra, hogy 2 Celsius-fok alatt lehessen tartani a felmelegedést. A kibocsátási jogokon alapuló kiotói megközelítésnek már kellő esélyt adtunk. Tekintettel azonban ennek a rendszernek az alapvető hibáira, a koppenhágai kudarcnak igazán nem lenne szabad senkit meglepnie. Ezért megérné, hogy az alternatívájának igazi esélyt adjunk.

A szerző a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdaságtan-professzora

Copyright: Project Syndicate, 2010
@ www.project-syndicate.org

Szerző: Joseph E. Stiglitz

Tetszett a cikk? Ossza meg!
 iWiW 

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Hogyan kerekedjünk felül a koppenhágai kudarcon?
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

Tisztelt Látogatónk!

 

Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

BUX

2012. május 17. 11:59
16 677,95
0.8%
A BÉT információi alapján az adatokat a Magyar Vendor szolgáltatja.
15 perccel késleltetett adatok!
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • A világon egyedülálló véna alapú beléptetési rendszer bemutatása - Fotó: Darnay Katalin

  • Országgyűlési nap, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter esküt tesz - Fotó: Darnay

  • Áder János beiktatása - Fotók: Kallus György

  • Áder János köztársasági elnökké választása - Fotó: Darnay Katalin

  • Szakszervezeti majális a Városligetben Fotó: Kallus György

  • Újdonság Kecskemétről: Mercedes Concept Style Coupé

Előző
Következő
  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

  • Mi bosszant minket a kgfb kampányban?

    Mi bosszant minket a kgfb kampányban?

  • MABISZ konferencia

    MABISZ konferencia

  • Mit gondolunk a végtörlesztésről?

    Mit gondolunk a végtörlesztésről?

  • Szemüveg nélküli 3D képernyő táblákhoz

    Szemüveg nélküli 3D képernyő táblákhoz

Előző
Következő

Állásajánlatok

Ki van válságban? A cég? A főnök? Dara Péter
ügyvezető igazgató
DEVISE Hungary
Bármilyen üzleti fórumon, rendezvényen, konferencián megfordulok, előkerül a válság szó, vagy az arra való hivatkozás. Hogy válság van-e vagy sem, azt mindenki másként érzi. Amint arról már korábban írtam, a helyzet nem egyértelmű, sokan egyszerűen bedőlnek a rémhíreknek, s csak válságban képesek gondolkodni. További írások itt találhatóak »
Nemzeti fejlesztési vágta Essősy Zsombor
vezérigazgató
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Homályos még, hogy a fejlesztés majdani irányait meghatározó tervek kinek az irányításával – NGM, NFM, KIM, NFÜ – készülnek el. Meggyőződésem, hogy (a korábbi versenylovas hasonlatnál maradva) jóval gyorsabban haladnánk előre, ha a négyből három zsoké sürgősen leszállna a nyeregből. További írások itt találhatóak »
Búcsúüzenet Oszkó Péter
ügyvezető igazgató
Portfolion
Úgy hiszem, semmi meglepő nincs abban, hogy a kormány nyilvánvaló gazdaságpolitikai kudarcai, az év végére újra beszakadó forintárfolyam, az állampapírok iránti kereslet elapadása miatt egyre kétségesebb finanszírozhatóság, a tönkretett növekedési pálya és a megrongált foglalkoztatási viszonyok tudatában évzáró aktusként újra előráncigálta Budai Gyulát. További írások itt találhatóak »
Jogszerű a hamburgeradó Bánki Orsolya
ügyvéd
ENWC
2011. szeptember 1-jétől ún. „népegészségügyi termékadó” terhel egyes üdítőitalokat, energiaitalokat, „előrecsomagolt cukrozott készítményeket”, sós snackeket és ételízesítőket. Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt élelmiszereket, emellett pedig számos jogi kérdést is felvet. További írások itt találhatóak »
Barcelonából jöttem… Mózes István
ügyvezető partner
ClientFirst Consulting Kft.
Idén szerencsém volt három kollégámmal együtt ellátogatni Barcelonába, a 12. MSPA (Mystery Shopping Providers Assosiation) Konferenciára. 42 ország közel 200 képviselője tette tiszteletét a találkozón, ahol a legfőbb téma természetesen a vevőkiszolgálás fejlesztése volt. További írások itt találhatóak »

Ingatlankereső