Az elmúlt hónap viharai jelentős pusztítást jelentettek. A hazai biztosítók másfélszer akkora kártalanítást fizethetnek ki a lakásbiztosítással rendelkezőknek, mint a tavalyi év hasonló időszakában – írta közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Júniusban mintegy 31 500 kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően.
Ezek alapján a biztosítók 3,4 milliárd forintot már kifizettek, vagy a kifizetésekre félretettek. A Mabisz 2010 óta gyűjti össze a május–augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárdos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik a 2021-es tízéves rekordot (9,1 milliárd forint) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azonban inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Az idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások, valamint az e heti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.
A magas miatt a viharkárok is súlyosabbak – főleg, ha elavult a biztosításunkAz ingatlanok átlagértéke tíz év alatt megduplázódott, de a biztosítások többsége ezt nem követte le. A viharkárok megelőzéséhez több óvintézkedést is tehetünk. |
A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun, Borsod, Szabolcs, Bács-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városban. Leginkább június 6–10., valamint 23–27. között voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák.
A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott.
A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a kontraktus típusától függően – további több tucat kockázatra.
Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy
egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga meghaladja a százezer forintot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíjköltségeknek, építőanyagáraknak köszönhetően.
Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyedének (egymilliónál is több lakás, családi ház stb.) nincs lakásbiztosítása. Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét sok évvel korábban kötötték, és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottak lettek.
Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy e-mailen is megtehetik
– írta a Mabisz. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképeket, akár az okostelefonunk segítségével – hívta fel rá a figyelmet a szervezet.
