A kezdődő tanévben biztosított a részvétel az Erasmus+ és a Horizont Európa oktatási és kutatási programokban, ugyanakkor az egyetemeink keresik az összes lehetséges együttműködési formát az európai partnerekkel addig is, amíg megszületik az Európai Bizottság és a magyar kormányzat egyezsége, ráadásul létezik világ az említett programokon kívül is – ezek a legfontosabb megállapítása azon válaszoknak, amiket a hazai felsőoktatási intézményeink adtak a körkérdésünkre.
Fotó: Shutterstock
Akárcsak a kollégiumok témájában, úgy az EU oktatási, kutatási, tudományos programjait illetően is megszondáztuk a hazai felsőoktatási intézményeket a tanév kezdetén. Az egyetemek között fontos különbségtétel, hogy 21-en tartoznak az úgynevezett modellváltók közé – őket zárja ki az Erasmus+ és a Horizont Európa projektekből az Európa Tanács tavaly decemberben kelt végrehajtási határozata.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
a KEKVA-k üzemeltetésében álló egyetemek persze jelenleg is pályázhatnak az EU-s forrásokra, és akár nyerhetnek is ezeken a versenyeken – csak nem szerződhetnek, és ez a lényeg.
Eközben – mint a Mathias Corvinus Collegium és az EuroAtlantic Zrt. konferenciáján szerdán elhangzott – nemcsak anyagi, hanem reputációs kár is keletkezik a vita miatt, hiszen nem mindenhol követik percről percre a tárgyalások alakulását, így az európai partnerintézmények már ferde szemmel tekintenek nemcsak a modellváltó, hanem az összes magyar egyetemre.
Ugyanakkor a konferencián arra is felhívták a figyelmet, hogy a vágyott megegyezésig tartó időszakot nemcsak lehet, ajánlott is a felkészülésre szánni, mert azok indulnak majd jó pozícióból az „újrakezdéskor”, akik addig sem tétlenkednek.
Az egyetemektől kapott válaszok alapján a hazai intézmények nagyon is cselekvő készek.
Miként alakult a mostani tanév?
Idevág még, hogy nemcsak a modellváltó egyetemek, hanem a magyar kormányzat is többször rögzítette: a kezdődő, 2023–2024-es tanévet nem érinti a vita, ezen időszak finanszírozása biztosított, a kérdés „csupán” az, jövő nyártól is így lesz-e.
a legfrissebb brüsszeli egyeztetések során abban maradtak Johannes Hahn költségvetésért felelős biztossal, hogy felpörgetik a tárgyalásokat,
mivel az EU-s ügymenetből visszafelé számolva november végéig meg kéne egyezni ahhoz, hogy 2024 nyarától is biztosított legyen a projektek folytonossága és finanszírozása.
Egyelőre tehát csak remény van a megegyezésre, miközben a tanév kezdődik – az egyetemeink viszont törekednek arra, hogy folyamatos legyen a részvételük az európai (csere)diák-, illetve tudományos életben, közben pedig reménykednek a jövőt illetően.
Mit súgtak Brüsszelből?
Az idei felvételi pontrekordját produkáló Budapesti Corvinus Egyetem például alighanem mindenki reményét összefoglalta, hiszen bízik abban, hogy a hallgatók és az oktatók fejlődésének érdekében mielőbb megnyugtatóan zárulnak a kormány és az EU közötti tárgyalások. Az egyetem folyamatos, élő kapcsolatban áll a szakminisztériumokkal, az Erasmus+-programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvánnyal és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon belül működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózattal, valamint a nemzetközi partnerekkel.
Fotó: GREGUS BERTALAN
Óvatosan optimista a Budapesti Gazdasági Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem is, a Semmelweis Egyetem pedig emlékeztetett rá, hogy sok projekt máris fut, és ezekre nincs hatással a vita:
A már elnyert pályázatok és a kapcsolódó, elindult projektek megvalósítása biztosított, az ezekkel összefüggő szerződéseket aláírták és a finanszírozásuk folyamatos, vagyis 2024. július végéig rendelkezésre állnak a nemzetközi tapasztalatszerzéshez szükséges pályázati lehetőségek.
Hozzátették: 2023–2024-es tanévben – a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben – több mint 200 hallgatónak és oktatónak nyújt lehetőséget az Erasmus-program az intézményben.
Az Óbudai Egyetem annyival bővítette a perspektívát, hogy beszámolt a „belső körökből” származó információjáról, ami ráadásul pozitív: „Több sikeres EU-s pályázatot nyertünk az elmúlt évben is, és bízunk benne, hogy az Erasmus- és a Horizont-programcsomagot érintően rendeződnek az EU által felvetett vitás kérdések, és jövőre – ugyanúgy, mint eddig – részt tudunk venni a programokban közvetlen felhasználókként. Az Erasmus esetében június elején erre direkt szóbeli ígéretet kapott az Óbudai Egyetem a brüsszeli kollégáktól.”
Kikkel kollaborál az ELTE?
A vidéki intézmények egyik legnagyobbika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) arról számolt be, hogy 2027-ig rendelkezik Erasmus Charter-dokumentummal, ami az intézményi pályázás alapfeltétele.
A PTE megjegyezte, hogy a Tempus Közalapítvány jövő nyár végéig kiegészítő támogatásokkal segítheti az egyetemeket ösztöndíjak, illetve szervezési költségek finanszírozásával,
továbbá bilaterális szerződések is élnek, és hatályosak 2024. szeptember 30-ig.
A PTE hozzátette: több pályázatot tervez benyújtani a 2023–2024-es tanévben is, ezek kutatás-fejlesztést érintő pályaművek lesznek, ugyanakkor a benyújtott pályázataik volumenét igyekeznek a jelenlegi szinten tartani, mert a nemzetközi partnerségek stabilitásának megőrzése, és fejlesztése stratégiai cél.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hílrlap
A kétoldalú együttműködésekre a Pécsi Tudományegyetemen kívül a Semmelweis Egyetem is kitért, jelezve, hogy főleg Európán kívüli országokban (például USA, Japán, Dél-Korea) működik így együtt – és szólt ilyesmiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, amely viszont nem tartozik a modellváltó egyetemek közé, tehát mentesül a korlátozások alól, és szabadon tervezhet a jövőre nézvést is.
A normál és pótfelvételi eljárás során is kiválóan teljesítő ELTE közölte: sikeres a Horizont Európa-programban is, továbbá az Erasmus-részvétel lehetősége
minden motivált és elhivatott hallgatója, oktatója és dolgozója számára továbbra is rendelkezésre áll, az ELTE-polgárok nagy számban élnek is ezzel a mobilitási lehetőséggel.
Hozzátették, hogy az ELTE-n zökkenőmentesen és sikerrel futnak a nagy közös európai egyetemi programok is, közülük kiemelendő a CHARM-EU program, amelyben a Barcelonai Egyetem, a Montpellier-i Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem, az Abo Akademi Egyetem, a Würzburgi Egyetem, a Hochschule Ruhr West és a Bergeni Egyetem is részt vesz.
