A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult: az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten erős hatással lesznek – foglalta össze a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Kisvállalati (kiva)
A kivatörvény módosítása a szakértő szerint jelentősnek tekinthető, ugyanis az elfogadott őszi adócsomag alapján megnyílik a lehetőség a kivás cégek átstrukturálására.
Fotó: Shutterstock
A kisvállalati adó (kiva) jelenlegi szabályai szerint a kiva szerint adózó cégek nem egyesülhetnek más céggel, nem válhatnak szét, különben elveszítik a kiva szerinti adózás lehetőségét, és két évig nem is választhatják újra ezt a kedvező adózási módot. Ez jövőre úgy módosul, hogy szűk körben megnyitja a lehetőséget az érintett cégek átstrukturálására.
Bagdi Lajos úgy véli, a kiva alapján adózó cégek átalakulásának korlátozása számos cégcsoport életét nehezítette meg. Az elfogadott törvény szerint a jövőben lenne egy új kivételszabály, amely ugyan szűk körben, de lehetővé tenné a kivával adózó cégek egyesülését, szétválását.
Globális minimumadó
Az egyik legjelentősebb változás a külön jogszabályban megjelenő globális minimumadó-szabályozás, amely Magyarországon megközelítőleg háromezer vállalkozást érint, és jókora adminisztratív terhet ró a cégekre. A törvény értelmében a kiegészítő adó alanyai azon vállalatcsoportok magyarországi tagjai lesznek, amelyeknek a végső anyavállalat összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétele legalább két egymást követő évben meghaladja a 750 millió eurót.
A kormányzat hozzávetőleg százmilliárd forint bevételt vár ezen kiegészítő adóból.
Ezt az adót azon cégeknek kellene megfizetniük, amelyek effektív magyarországi adókulcsa nem éri el az elvárt 15 százalékos minimumadót – figyelmeztet Bagdi Lajos. Fontos megjegyezni, hogy a tényleges termelési tevékenységet nagyobb létszámmal végző cégek kedvezményeket kapnának, egyúttal a tervezet egyértelművé teszi, hogy az effektív adókulcs számításánál lefedett adónak kell tekinteni különösen a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.
Társasági adó
Érdekesség, hogy a globálisminimumadó-jogszabállyal együtt adta áldását a Tisztelt Ház a társasági adótörvényt érintő, francia modell alapján előkészített kutatás-fejlesztési (k+f) adókedvezményre, amely a globális számítása során elismert kedvezmény lesz. A piaci szereplők már régóta szorgalmaztak egy ilyen típusú adókedvezményt, mert
ezzel olyan tényleges kutatási tevékenységet végző cégeket is ösztönözhetnek, amelyeknek nem volt eddig (elegendő) adófizetési kötelezettsége, így nem volt miből igénybe venni a k+f-adóalapkedvezményt
– fűzte hozzá a Niveus összefoglalója.
Az elfogadott jogszabály alapján a k+f-adóalap-csökkentő tétel helyett, 5 évre szóló adózói választás alapján kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybevételét teszi lehetővé a rendelkezés. Az adókedvezmény az elszámolható költség felmerülésének adóévében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az elszámolható költség felmerülésének adóévét követő negyedik adóév végén a maradványt az adózónak kifizetik – jelezte Bagdi Lajos.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10 százaléka lesz, de fontos megjegyezni, hogy bizonyos ráfordítások nem minősülnek majd elismert ráfordításnak.
A társasági adót érintő változás, hogy szigorodnak az energiahatékonysági adókedvezményre vonatkozó rendelkezések is.
Eszerint a jelenlegi gyakorlathoz képest jóval kevesebb kedvezményt érvényesíthetnek a cégek, ráadásul sokkal összetettebb lesz a szabályrendszer. Ez azt is eredményezi, hogy sokkal átgondoltabb tervezésre és esetlegesen tanácsadó bevonására lehet szükség, hogy az igénybe vehető kedvezményt maximalizálják a cégek. Fontos változás továbbá, hogy a fejlesztési adókedvezmény mértéke bizonyos beruházások esetén emelkedik, és kevesebb esetben kell engedélyt kérni az Európai Bizottságtól.
Általános forgalmi adó (áfa)
A Niveus Consulting Group szerint az áfa szempontjából a jogszabály egyik legnagyobb újdonsága az EU-n belüli értékesítéssel kapcsolatos alanyi mentesség választhatósági szabályainak átültetése.
2021-től, ha egy magyar adóalany a közösség területére értékesít, tipikusan magánszemély részére, akkor be kell jelentkeznie az OSS (egyablakos) rendszerbe, és azon keresztül az adott tagállam szerinti áfával kell számláznia a vásárlójának.
Ez most annyiban változik meg, hogy magyar adóalany is választhatja az adott tagállamban az alanyi adómentességet, ha megfelel az ottani feltételeknek, és az uniós árbevétele nem haladja meg a százezer eurót. Ezzel együtt bevezetnék azt is, hogy a külföldi cégek is választhatják az alanyi adómentességet Magyarországon.
Ennek az intézkedésnek Bagdi Lajos szerint az a jelentősége, hogy a kisebb, ám EU-s piacra betörni készülő vállalkozások nem kerülnek hátrányba a helyi, alanyi adómentes vállalkozásokkal szemben.
Érdekességképpen kiemelte, hogy az adócsomagból hiányzik az alanyi felső értékhatárának megemelése (a jelenlegi 12 millió forintról 18 millió forintra.)
Tovább fehéredik a gazdaság
Mindezek mellett bekerült a törvénybe a által elkészített áfabevallásról szóló rendelkezés, elindításának határidejét többször módosították, a jelenlegi céldátum 2024. január 1. A javaslat értelmében jövőre a NAV az szja-bevallások mellett már az áfabevallások tervezetét is elkészíti, és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával. Azok az adózók, akik elfogadják majd a kiajánlott bevallást, egyúttal nem lesznek kötelesek belföldi összesítő jelentés készítésére sem, ami jókora adminisztratív könnyebbség lehet.
A törvény az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó e-Nyugta projekt törvényi szintű szabályozását is tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint
Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban. Az e-nyugta lényege, hogy minden egyes bevásárlás nyugtája elérhető lesz a vásárló számára egy digitális gyűjtőhelyen.
Változik a kedvezményes áfakulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre.
Fotó: Túró Rudi / Facebook
A javaslat 2024. január 1-jétől 18 százalékos áfakulcs alá sorolja többek között a Túró Rudit is (mint desszert jellegű sajtkészítményt).
Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék
A jogszabályban kezelték az USA–magyar egyezmény megszűnése miatt keletkező, kedvezőtlen jogkövetkezményt, így az értékpapírból és kamatból származó jövedelmekre nem kell alkalmazni az egyéb jövedelemre vonatkozó előírásokat, ha a jövedelem juttatója OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy. Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha OECD-országban tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.
Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi havi helyett negyedéves bevallású lesz főszabály szerint. Ahogyan a sajtóban korábban már megjelent, a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény erejénél fogva adómentes lesz. Fontosabb változás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.
A munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezmény szűkül, és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után lehetne élni a lehetőséggel 2024-től.
Sokakat érintő változás továbbá, hogy a benyújtott javaslat alapján adómentes lesz a számsorsolásos játékokon – például lottón, kenón – elért nyeremény.
Fotó: Shutterstock
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen százmillió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg tízmillió forint). Továbbá, a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységes lenne: 500 ezer forint (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).
Ágazati különadókat érintő változások
2024. január 1-jétől a távközlési vállalkozásokat érintően a közművezetékek adója tárgyi hatálya alól kikerülnek a hírközlési vezetékek, egyúttal 2025. január 1-jétől hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény.
A törvény további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét, így az a bizonytalanság is eloszlani látszik, hogy ez az adó esetleg újra terheli-e az érintett ágazat szereplőit.
A kiskereskedelmi adó kapcsán jócskán megnövekszik (hússzorosára!) az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.
