Hosszú évek után újra nőtt a megkötött lízingszerződések száma 2023-ban a megelőző évhez képest, emellett az új kihelyezések összegében is emelkedés volt tapasztalható a Magyar Lízingszövetség kedden közzétett adatai szerint.
A szervezet statisztikái alapján a kihelyezések értéke 909,46 milliárd forint volt, amely 5,5 százalékos növekedést tükröz az egy évvel korábbinál
– az ingatlanpiaci szerződéseket leszámítva pedig 13,5 százalékos volt a növekedés mértéke. Tavaly összesen 72 330 szerződést kötöttek a lízingcégek, 2,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes kihelyezett portfólió értéke 2140 milliárd forintot ért el az év végén, éves alapon 5,5 százalékos a bővülés. Az állományi darabszám ugyanakkor hasonló mértékben csökkent, és éppen 343 ezer alatt alakult.
Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetsége elnöke szerint figyelemre méltó, hogy a finanszírozott összegek megoszlása szerint a lízingszolgáltatók ügyfelei 66 százalékban kis- és középvállalkozások, 16 százalékban pedig nagyvállalatok. A magánszemélyek aránya viszont nagyon alacsony, mindössze 6,3 százalékot ért el 2023-ban: esetükben a finanszírozás túlnyomórészt új vagy használt személygépjármű beszerzésére irányul.
A kihelyezett összeg 80 százalékát új, 20 százalékát pedig használt eszközök finanszírozására használták fel az ügyfelek.
A konstrukciók közül a zárt végű pénzügyi lízing a legkedveltebb, az összes szerződés 48 százalékát adja, az állomány nagyjából harmada pedig nyílt végű pénzügyi lízing.
Változatlanul nagy a szerepe a támogatott finanszírozásnak
A szervezet tapasztalatai szerint a magyarországi lízingpiac legfőbb mozgatórugója az utolsó negyedévben a csökkenő kamatkörnyezet volt: a decemberi 5 éves BIRS 5,6 százalék körül mozgott, miközben a múlt év januárjában még 11 százalék felett is járt. Az állami támogatás mellett elérhető konstrukciók – hasonlóan az előző évekhez – 2023-ban is jelentős szerepet játszottak a piacon. Ugyanakkor mind a szerződések száma, mind a volumene csökkent 2022-höz képest – az előbbi 24, az utóbbi 11,3 százalékkal –, a fő ok, hogy több támogatási program (például a nagycsaládosok autóvásárlási programja) is kifutott. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a Széchenyi-kártya program volt messze a legnépszerűbb termék: a teljes piac 7,3 százalékát tették ki a kihelyezések, 8683 szerződésre 124,4 milliárd forintnyi finanszírozás jutott. Zs. Nagy István ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Eximbank támogatott programja két fontos területen is kiemelt szerepet tölt be: a nagyhaszonjárművek finanszírozására 1360 szerződést kötöttek 44,4 milliárd forint értékben, az egyéb gépeknél pedig 72 szerződésre 6,4 milliárd forintnyi finanszírozás jutott.
Továbbra is az autóké a legnagyobb szelet
Ami az egyes eszközkategóriákat illeti, továbbra is a személykocsi-kishaszonjármű-motor szegmens adja a legnagyobb szeletet a hazai lízingpiacon 441,5 milliárd forinttal, amely az összes kihelyezés majdnem 51 százaléka. A szerződések száma ezen a területen 55 905-öt ért el, amely 5,2 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A kihelyezett összeg viszont 22 százalékkal emelkedett éves alapon, úgy, hogy közben a személyautók és kishaszonjárművek forgalomba helyezése 0,6 százalékkal csökkent. Az autópiacon belül a flottakezelők lényegében a 2022-es eredményeket hozták – 10 521 járművel –, ám itt meg kell jegyezni, hogy nem minden szereplő szolgáltat adatokat az ágazati szövetségnek. A finanszírozott összeg 11,2 százalékkal emelkedett éves alapon, ami viszont gyakorlatilag teljes egészében a gépkocsik drágulásának tulajdonítható. Összegben és a szerződések számában is jelentős növekedést mutatott ugyanakkor a retail autófinanszírozás: a 350,9 milliárd forintos kihelyezett összeg 33 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, a 44 030 szerződés pedig 12,2 százalékkal több a 2022 végén regisztráltnál.
A nagyhaszonjármű-szegmensben 228,3 milliárd forint értékben születtek szerződések, 14,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági gépeknél viszont 10,2 százalékos visszaesést regisztráltak a szerződéses összegben, 118,5 milliárd forintnyi összeg mellett. Ebben szerepe lehetett annak, hogy a forgalomba helyezett traktorok és mezőgazdasági vontatók száma drasztikusan – 33,7, illetve 37,3 százalékkal – visszaesett. Az építőiparnál pedig továbbra sem látszanak a fordulat jelei, így a szerződésszám 19,2, a kihelyezett összeg pedig 21,3 százalékkal csökkent tavaly.
Óvatos optimizmus
A folyamatosan csökkenő kamatszint nyomán a Magyar Lízingszövetség óvatosan, de bizakodóan tekint az elkövetkezendő időszakra: a beszállítóktól kapott információk azt mutatják, hogy jelentősen csökkent Magyarországon a beruházási kedv, és összességében romlott a vállalkozások és háztartások likviditási helyzete. Emellett az összes, a lízingpiac szempontjából fontos szegmensben jellemző a vásárlói kivárás, ami jelentős gátja lehet a növekedésnek a következő hónapokban. Mindezek alapján a szervezet várakozásai szerint az első negyedévben stagnálni fog a finanszírozás összege, illetve a szerződési darabszám is – ez alól a retail autó szegmens kivétel, ahol a megnövekedett készletek okozta folyamatos akciók lendületben tarthatják az eladásokat, növelve a lízingpenetrációt.
