A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – közölte a Pénzügyminisztérium az Európai Bizottságnak megküldött konvergencia programban.
Megjegyezték, hogy a 2023. évi konvergencia program megjelenése óta eltelt időszakot az megfékezése, a külső egyensúly helyreállása jellemzi.
A reálbérek 2023 szeptembere óta folyamatosan emelkednek, támogatva a háztartások fogyasztásának bővülését és a gazdasági növekedést.
A program 2024-ben 2,5 százalékos, míg 2025-ben 4,1 százalékos növekedést valószínűsít, ezt követően a magyar gazdaság éves szinten 4 százalék körüli mértékben bővülhet. Ez egybevág az Európai Bizottság és az IMF előrejelzésével is.
A kormány a 2024-2028-ra szóló konvergenciaprogramban azzal számol: a gazdaság fellendülésével a munkaerő iránti kereslet tovább élénkülhet,
így a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,7 millió fő felett alakulhat.
Idén a dokumentum alapján 4,5 százalékra csökkentik az államháztartási hiányt, míg jövőre 3,7 százalékra, majd 2026-ra 2,9 százalékra mérsékelik. Emellett az államadósság mértéke a 2023 végi 73,5 százalékról 2026-ra 70 százalék alá csökkenhet.
A kormány elkötelezett a hiánycél tartása mellett, ezért folyamatosan figyelemmel követi a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben 2000 milliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít – írták.
A program szerint mindeközben a korábbi évekhez hasonlóan kiemelt cél marad a családok és a nyugdíjasok támogatása, valamint a rezsivédelem fenntartása.
Az infláció nagymértékben csökken
A 2023-as 17,6 százalékos éves infláció után idén a fogyasztói árak drágulását valamivel 4 százalék feletti várja a tárca a programban, azonban 2025 végétől az infláció a jegybanki célértéknek megfelelő 3 százalék lehet.
A dezinflációt fékezheti a reálbér-növekedés visszatérésével újra lendületet kapó belföldi kereslet,
valamint a nemzetközi konfliktusok nyomán esetlegesen tovább emelkedő energiahordozó- és nyersanyagárak.
Idén már masszívan nő a fogyasztás
A tavalyi magas infláció a háztartások fogyasztására is kedvezőtlen hatással volt: a háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom pedig 7,9 százalékkal mérséklődött 2023-ban. A konvergencia program alapján
a háztartások fogyasztása idén 2,7 százalékkal növekedhet, illetve 4 százalékot meghaladó ütemben az azt követő években.
Előretekintve, a háztartások jövedelmének gyarapodását, és ezen keresztül fogyasztásának bővülését számos tényező támogatja:
- 2023 decemberétől a 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal növekedett,
- a pedagógusok átlagbére 2024-től 32,2 százalékkal emelkedett,
- emellett a magánszektorban továbbra is magas, kétszámjegyű lehet a bérdinamika.
Hat százalékos reálkereset emelkedés
A konvergencia programban felidézik: idén februárban 14,0 százalékos volt a bérkiáramlás éves alapon, ezzel a bruttó átlagkereset 605 400 forintra emelkedett. A reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos emelkedése mellett.
Éves szinten a bérek gyors ütemű emelkedése és az alacsony infláció 6 százalék körüli reálkereset növekedését vetít előre.
Tavaly az infláció mértéke meghaladta a bérek emelkedését, így az év egészét tekintve a reálkeresetek 2,9 százalékkal mérséklődtek. 2023 szeptembere óta azonban a bérek növekedése ismét meghaladja az inflációt – olvasható a 68 oldalas programban.
A magyar gazdaság kezd magára találni: a KSH első negyedéves kiigazított adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal bővült a kibocsátás. Utoljára 2022 második felében, azaz másfél éve volt ilyen magas a hazai növekedés. Abszolút meglepetésként értékelték az adatokat a hazai elemzők is, akik szinte kivétel nélkül alacsonyabb növekedést vártak az év elején.
