Ha lerobban az iskolai kirándulásra szerződött busz, nem biztos, hogy tud mentesítő járatot küldeni az adott vállalkozó, és akkor sem tudni, hogyan folytatódik a nyaralás, ha a csoport lekéste a repülőtéri csatlakozást, vagy a szálláshely nem tudja fogadni a vendégeket – csak néhány példa a rendszeresen előforduló váratlan események közül, nem véletlenül.
Évek óta próbálkozik, egyre szélesebb körű szakmai támogatottsággal a jogosulatlan utazásszervezési tevékenység elleni határozott fellépéssel a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), egyelőre hiába. Mint Molnár Judit, a MUISZ elnöke a Világgazdaságnak elmondta, a fekete vagy szürke zónában tevékenykedőkkel kifejezetten veszélyes külföldre utazni, hiszen semmiféle vagyoni biztosíték vagy garanciát tartalmazó szerződés nem védi az utast.
Különféle címszavak alatt tevékenykednek
Amíg azonban nem tudnak törvényesen fellépni a tilosban járókkal szemben, addig
az internet és a közösségi média segítségével széles körben burjánzik a különféle címszavak alatt tevékenykedő iparág.
Utazási tanácsokkal, megtervezett utazási forgatókönyvvel ellátni valakit nem minősülhet felelős utazásszervezésnek, aki ilyen szolgáltatást vesz igénybe, tudnia kell, hogy amint útnak indul, csak magára számíthat.
Nem fordulhat sehova, ha a személyre szabott utazási terv nem válik be, ha a szolgáltatások színvonala elmarad az ígérttől. Nem tud majd kinél reklamálni, ha a tengerpart helyett a szomszéd építkezésre néz a hotelszoba, és akkor sem, ha nem éri el az utolsó reptéri transzfert.
Aki így utazik, nem élvezi a legális, törvényesen működő utazásszervezők által nyújtott védőháló biztonságát, semmilyen utólagos követelése nem lehet
– hangsúlyozta Molnár Judit.
Garancia nélküli tanácsadás
Fontos, hogy az utasok tudják, mi a különbség, és tudatosan válasszanak. Aki csak tippeket ad, szállást foglal és repülőjegyet vásárol, és mindezért pénzt kér, az még mindig nem számít utazásszervezőnek, ugyanis épp a legfontosabb, az anyagi és szolgáltatási felelősség, a garancia nincs benne a csomagjában.
A jogosulatlan utazásszervezésnek több típusa van.
Ismerős, amikor baráti vagy ismeretségi alapon utazást, csoportot szervez valaki például egy tengerparti nyaralásra. Ők többnyire saját részvételi díjukat spórolják meg, azaz kvázi ingyen vesznek részt a kiránduláson. Senki sem állítja, hogy ez nem munka, amit a szervezésbe fektetnek, de ez éppen az a tevékenység, amelyet utólagos felelősség nélkül űznek, azaz a jogosulatlan utazásszervezés.
Halálos fotózás: sok a homályos részlet, de a szabályozás fehér foltjai jól láthatókFotózás közben lezuhant a szikláról és meghalt egy magyar fitneszedző Jordániában, ahol szervezett hegyi túrán vett részt. A tragikus esetről szóló beszámolókban sok még a homályos részlet, így nem tudni, hogy az interneten szervezett túrát iroda hirdette, vagy úgynevezett baráti szervezés volt, és azt sem, hogy azon kirándulóként vagy kísérőként vett részt a halálos balesetet szenvedett sportoló. A történet azonban így is számos kérdést felvet, és mielőbbi válaszokért kiált. |
A határ sokszor nagyon vékony, de aki nem hivatalos utazásszervezőként segíti mások utazását, vagy vesz részt szervezett csoport utaztatásában, ezért a tevékenységért nem fizet adót. És nem fizet bérleti díjat, nem fizet járulékokat, vagyoni biztosítékot, vagyis versenyelőnyhöz jut ezáltal – derül ki a MUISZ elnöke által elmondottakból.
Faramuci a helyzet, de
igazából nem mindig utazik olcsóbban, nem feltétlenül száll meg kedvezőbb áron, azaz összességében nem biztos, hogy kevesebbet fizet, aki nem irodával utazik
– teszi hozzá Molnár Judit.
A szakmai szervezet elnöke rámutatott, hogy nagy vásárlóként az utazási irodák
- nagyobb árengedményhez jutnak a szálláshelyeken,
- és kedvezőbb áron tudnak charterjáratokon utaztatni nagy megrendelőként,
mint azok, akik nem számítanak sem a szállodák, sem a légitársaságok hivatalos partnereinek.
Észszerű szabályozást sürgetnek az irodák
A MUISZ-hoz rendszeresen fordulnak panasszal olyan utasok, akik ilyen utazási tanácsadóval vagy utazási irodának tűnő vállalkozóval utaztak. Ilyenkor derül ki, hogy az adott cég vagy magánszemély nem tagja a szakmai szövetségnek, és nem is tartozik a szakmához. Miután
a közösségi felületeken nagyon könnyen reklámozható bármi, nagyon fontos a piac észszerű szabályozása.
Az utasok és a tisztességes piaci szereplők védelmében sürgeti a MUISZ annak a jogi keretrendszernek a kidolgozását és a szankciók alkalmazását, amivel a digitalizáció korában,
a határtalan lehetőségeket rejtő internet korszakában hatékonyan ki lehet szűrni és tetten lehet érni a fekete- és a szürkegazdaság szereplőit
– szögezte le Molnár Judit, aki az év egyik legnagyobb feladatának tartja, hogy a több ezer főt foglalkoztató utazási irodai szektor védelmében is mielőbb fellépjenek a jogalkotók.
