Hszi Csin-ping kínai elnök kedvenc projektje, az Új Selyemút (Övezet és út) építése – amelyben Szerbiának és Magyarországnak egyaránt kulcsfontosságú szerepe van – az egyik fő indoka, hogy Franciaország mellett miért ebbe a két országba látogatott a a kínai államfő és az általa vezetett küldöttség – mondta a Der Standard osztrák hírportálnak Mario Holzner, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének igazgatója.
A selyemút, a BYD és a CATL
Dél-Európában Kína működteti a Földközi-tenger egyik leghatékonyabb konténerkikötőjét, és Pireuszból Szerbián és Magyarországon keresztül vezet az út Közép-Európa felé
– tette hozzá.
Az igazgató kiemelte, hogy Kína az állami bankokon keresztül jelentős finanszírozást nyújtott a Belgrád és Budapest közötti vasúti összeköttetés szükséges korszerűsítéséhez. Az infrastrukturális projektek pedig nem ajándékok, azokhoz piaci feltételekkel nyújtják a kölcsönöket, sokszor kínai építőipari vállalatok is részt vesznek a munkában, saját munkaerejüket is bevonva, ami csökkenti a fogadó országot gazdagító értékteremtést – véli az igazgató.
Holzner szerint ugyanakkor merőben más a helyzet a magyar ipar motorjának számító autógyártásban végrehajtott nagyberuházások esetében.
Míg korábban elsősorban az európai autógyártók telepítették át termelésüket Magyarországra, addig most Kína követi gyors ütemben a példát.
A BYD például decemberben jelentette be, hogy a dél-magyarországi Szegeden építi első gyárát európai földön, és bár a beruházás pontos volumenét nem hozták nyilvánosságra, de állítólag a magyar gazdaságtörténelem egyik legnagyobb beruházásáról van szó – emelte ki a szakértő.
Ha lehet, még nagyobb a súlya az új debreceni akkumulátorgyár építésének – mondta Holzner. A CATL tájékoztatása szerint ugyanis egy 7,3 milliárd eurós befektetésről van szó, amely 9000 munkahelyet teremt, és évente kétmillió elektromos autót lát majd el akkukkal. A szakértő sajtóhírekre hivatkozva utalt a Great Wall Motors esetleges magyarországi beruházására is.
Az ilyen beruházások növelik Magyarország szerepét az innovatív e-mobilitási technológiában – fűzte hozzá.
Az egész régió nagymértékben függ a német autóipartól, ám a technológiai megújulásban különösen fontosak a máshonnan érkező külföldi befektetések is, ezért diverzifikálnak a magyarok.
Az uniós büntetővámokra is készülhet Kína
Végül, de nem utolsósorban a magyarországi befektetésekkel Kína az esetleges brüsszeli büntetővámokra is készülhet. Az Európai Bizottság berkeiben ugyanis már tárgyalnak a kínai elektromos autókra kivetett 10 százalékos vám megemeléséről. Az EU-beli gyárakkal pedig Kína a büntetővámokat elkerülve értékesíthetné e-autóit Európában – emelte ki Holzner.
Magyarország minden gazdasági lehetőséget nyitva tart, még az összehangolt uniós politika ellenére is
– fejezte be az interjút az osztrák gazdasági szakértő.
