Napjainkban a közvélekedés szerint is a hazai kkv-k versenyképességének egyik fundamentuma a digitális átállás, a digitalizáció előrehaladása, annak bármely formájában és eszközével. Ennek természetes következménye, hogy a vállalkozásfejlesztéssel és iparpolitikával foglalkozó kormányzati elképzelések egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligencia (MI) széles körű alkalmazására, ami ezen forradalmian új megközelítés és módszertan gyors elterjedésével a hazai kkv-k korszakváltásához vezetne. Egyszerre több lépcsőfok átugrása történ(het)ne meg, de hol van az a tudásbázis, amely ezt az ugrást reális célkitűzéssé avatja? Az egyetemi oktatás sok tekintetben még ma is távol van a gazdasági szereplőktől (pláne a kisvállalkozásoktól), és vélhetően amúgy sem alkalmas tömeges tudásátvitelre. A 2010-es évek bootcampalapú, tömeges tudásmegosztása (lásd: a GreenFox Academy IT képzéseit) pedig éppen most bizonytalanodott el, azaz „ítéltetett halálra”, ráadásul 2020 körül a magyar innovációs miniszter mintegy 20-30 ezer főre becsülte a gazdaságból hiányzó informatikusok számát is. Megjegyezhetjük, hogy a helyzet azóta sem „rózsásabb” (akkor még a GreenFox – Codecool modelltől vártunk gyors előrelépést…), azonban ha három-öt év alatt a kisvállalkozások működésében érdemi súllyal megjelenik az MI, akkor nem lehetünk elégedetlenek. A digitalizáció terjedésének ugyanakkor mindig együtt kell járnia a negatív hatások elleni eredményes védekezéssel.
Ha az MI alkalmazásának tekintetében egyelőre szinte „megoldhatatlan” feladattal szembesültünk, akkor a kibervédelem szempontjából sem tekinthető jobbnak a helyzet. A hazai vállalkozások nem helyeznek nagy hangsúlyt az irányítási rendszerük, illetve az adataik védelmére, és szinte teljesen képtelenek a számukra káros, üzletileg negatív tartalmú információk kiszűrésére. Az, hogy a „kicsik” védelme a hazai gazdaság számára is kulcskérdésnek tekintendő, három ténnyel támasztható alá:
- 2022-ben a kibervédelem költsége a világ GDP-jének 8,44 százalékát tette ki;
- az orosz–ukrán konfliktus a kibertámadások megsokszorozódásához vezetett, nemcsak a közvetlenül érintett országokban, hanem Európa NATO-tag és nem NATO-tag országaiban egyaránt;
- a pénzügyi rendszer alapját bankok kockázati vezetői (CRO-k) számára a legnagyobb kihívást immár a kiberbiztonsági kérdések jelentik.
Elmondható, hogy a leghatékonyabb fellépés a kibertámadások ellen éppen az MI alkalmazásán alapszik.
A versenyképességi elemzések általában felhívják a figyelmet arra, hogy az innováció, a szellemi termék (tőketulajdon) keletkezése a belső motorját jelenti. Ezt beindítani pedig csak a digitalizáció széles körű alkalmazásával lehet, az értékeket azonban mindeközben fokozottan védeni kell. Ha az MI alkalmazásától remélünk „földrengésszerű változást”, akkor bizony nem nélkülözhetjük a kibervédelem lehetőségeit a kisebb és nagyobb vállalatoknál sem. Ahogy Winston Churchill is fogalmazott: „Tárgyalj bátran, de legyen nálad bot!”
