Az iváni gazda, Pócza Albert édesapja fedezte fel egy áprilisi napon, hogy egyik versenylovuk a földön fetreng, rajta temérdek méhhel. Azonnal telefonált a fiának, hogy gyorsan térjen haza. „Azonnal otthon voltunk, odarohantam az egyik lovamhoz, de amikor 4-5 méterre lehettem, engem is megtámadtak. Hirtelen nem jutott más eszembe, elfutottam egy teherautóért, raktam rá kis szalmabálákat, azokat meggyújtottam a platón és odajártam a közelükbe, hátha attól elmenekülnek" – kezdte korábbról a történetet a kisalföld.hu riporterének.
Csaknem a gazda is megfulladt a mentés közben
Abban bízott, hogy a méhek nem szeretik a füstöt, csak az volt a probléma, hogy a füstben próbálták kezelni a lovakat, így majdnem ők is megfulladtak a mentés közben. Azt mondják, a ló néhány méhcsípéstől is elpusztulhat, ebben az esetben pedig ezernyi méhszúrás érte őket – idézte fel Albert a fájdalmas emlékeket.
„Azonnal hívtam a méhek tulajdonosát, de a falubeli méhészek hamarabb értek oda: gyakorlatilag senki nem tudott csinálni semmit. Jöttek a tűzoltók, ők vízsugárral hűtötték a lovakat, és addig nem támadtak bennünket, így tudtuk őket kezelni. Az orvos mindent megtett, amit tudott ebben a veszélyes helyzetben is” – összegezte az iváni gazda.
Drámai kép fogadta az állatorvost
A kiérkező állatorvos a helyszínen drámai kép fogadta: több riadt ló folyamatos mozgásban volt, két állat feküdt a réten egy pedig állt, de nem mozdult. „A fekvő lovak mellé érve a tulajdonossal megkezdtük az állatok szakszerű kezelését, ezt azonban nehezítette a hajamba, arcomba mászó méhek raja. Volt, hogy egyszerre 20 méh is mászott a fejemen, ezek nagyban nehezítették a kezelést. Többször menekültem füstfelhőbe, hogy leszálljanak rólam” – írta jelentésében az állatorvos.
A lovak teste, de leginkább a feje körül kisebb-nagyobb csapatban rajzottak méhek, az állatok csapkolódtak. A fekvő állatokon erős allergiás tüneteket véltek felfedezni, csalánkiütéses bőrt, valamint rengeteg méhfullánkot – fogalmazott jelentésében az állatorvos. Leírta azt is, hogy a felnőtt ló és egy csikó helyben elpusztult, a másik csikó állapota válságos volt. A többi lovat is kezelte injekciókkal, azok viszonylag jól voltak. Végül összesen három ló pusztult el.
A méhész azóta sem szállította el a kaptárakat
„Azóta is mindennap felhívom a méhészt. Felajánlottam neki egy területemet ingyen. Ott nem zavarnának senkit sem a méhei, de nem akarja elszállítani őket. Pedig ahogy a lovaimat megtámadták, egy embert is megtámadhattak volna” – számolt be a szomorú eseményt követő fejleményekről.
Pócza Albert nem tudja, mennyi méh csípte meg, mert a lovai mentésével volt elfoglalva, amely nagy stresszt jelentett számára, de estére ő is kórházba került.
A pulzusa 35-re esett, a szaturációja 82 volt, a vérnyomását már nem tudták megmérni, anafilaxiás sokkot kapott, adrenalin injekcióval hozták vissza
– mesélte a gazda, aki azon kívül, hogy évek óta szervezi a nemzeti vágta iváni futamát, lovasnapot tart, gyerekeket kocsikáztat, a gazdaságban is vendégül szokta látni az ovisokat. Felvetette a kérdést: mi történt volna, ha velük is az történik, ami a lovaival.
A kisalföld.hu megkereste a méhek gazdáját is, aki apósa telkén tartja a kaptárakat. Megkérdezték az esetről, ám ő azt mondta, nem kíván nyilatkozni az ügyben. Mindössze annyit mondott, hogy jelenleg jegyzői döntés alatt van az ügy, birtokvédelmet kértek a méhei ellen. Úgy fogalmazott, az ügy lezárásáig nem szeretne beszélni.
