Miután Izrael visszavonta csapatai egy részét és kivonult Gáza második legnagyobb városából, Hán Juniszból és újabban segélyszállítmányokból is többet beenged a háború sújtotta enklávéba, a terület lakosainak a banki infrastruktúra összeomlásával és ezzel párhuzamosan a készpénz hiányával kell megküzdeniük.
A palesztinok többsége ráadásul a határmenti Rafah városába menekült, ahol viszont szinte teljesen megsemmisült a pénzügyi infrastruktúra, így több mint másfél millió emberre mindössze egyetlen ATM maradt, amit a Bank of Palestine üzemeltet. Ez a város egyetlen készpénz lelőhelye jelenleg, hiszen a bankfiókok sincsenek nyitva. A készpénzhiány pedig azt is megnehezíti, hogy az éhínség szélén egyensúlyozó gázai lakosság élelmiszerekhez és más kulcsfontosságú termékekhez jusson.
A háború előtt még közel 400 bankfiók volt a Gázai övezetben és Ciszjordániában a ramallahi székhelyű Palesztin Monetáris Hatóság adatai szerint, ám ezek többségét – a bankautomatákkal egyetemben – megsemmisítette az izraeli hadsereg a hat hónapja dúló háborúban.
A háború okozta pusztítás a Világbank és az ENSZ becslése szerint mintegy 18,5 milliárd dollárt tesz ki, ami Gáza és Ciszjordánia csaknem a teljes 2022-es gazdasági kibocsátásának felel meg.
A nyomor vámszedői a háborúban
Természetesen a készpénzhiányt a nyerészkedők is igyekeznek kihasználni, akik akár 20 százalékos díjat is felszámítanak azoktól, akik valahogyan képesek online átutalni a forrásokat.
A hosszú sorokban a Bloombergnek nyilatkozó helyiek szerint gyakori a tolakodás és akár verekedések is kitörhetnek. A zűrzavart ráadásul a pénzváltók is fokozzák, akik szervezett csapatokat küldenek az ATM-ekhez, hogy azokat több bankkártya segítségével kifosszák. Ezzel azt is elérik, hogy az átlagemberek kénytelenek legyenek az ő szolgáltatásaikat igénybe venni.
Izrael helyreállítja a gázai vízvezetékrendszert
Izrael a Gázai övezet vízügyi hatóságának kérésére helyreállítja a Gázai övezet déli részébe vezető vízvezetéket, és a következő napokban újraindítja a vízellátást.
A Gázai övezet déli, egyiptomi határhoz közeli részeibe, Han Júniszba és Bani Szuhejla városba vizet szállító vezetéket súlyosan megrongálták a bombák a háború idején, és használhatatlanná vált mintegy 1,3 kilométeres szakaszon.
A palesztin vízügyi hatóság néhány nappal azelőtt kezdte meg a helyreállítását, hogy a hét elején az izraeli fegyveres erők kivonultak az övezet déli részéből. A munkálatok a következő napokban várhatóan befejeződnek.
Küszöbön az iráni rakétatámadás Izrael ellen – kiszélesedhet a közel-keleti konfliktus
A Bloomberg hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írja, hogy elsősorban katonai és kormányzati objektumok lehetnek a támadás célpontjai. A hírügynökségnek az egyik forrás egyenesen azt mondta,
a kérdés pusztán az időzítés, és nem pedig az, hogy valóban megtörténik-e a támadás.
Irán már eddig is azzal fenyegetőzött, hogy légicsapást mér Izraelre, hogy megtorolja a Damaszkusz elleni múlt heti támadást, amelyben magas rangú iráni katonai tisztviselők haltak meg. Izrael nem ismerte el, hogy ő áll a támadás mögött.
Izrael szövetségesei azt közölték, hogy információik szerint
a polgári létesítmények biztonságban vannak, a támadás katonai, illetve kormányzati célpontok ellen várható.
Izrael közölte szövetségeseivel, hogy megvárja a támadást, mielőtt újabb szárazföldi offenzívát indítana a Hamász ellen a gázai Rafahban. Az izraeli tisztviselők közben megfenyegették Iránt is, hogy ha Izrael földjére kerül, akkor Izrael is Irán földjére lép. A szándékok komolyságát jelezheti, hogy szerdán a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hámenei ajatollah megismételte, hogy megtorolja a Damaszkuszt ért csapást.
