Nem csak vállalkozásként, de fogyasztóként is érdemes a jótállások, avagy az ún. garanciák mátrixát ismerni, mert van, amikor zsebre megy, csak nem mindegy, kinek a zsebére. Létezik ugyanis a hazánkban közismert kötelező jótálláson kívül önkéntes jótállás is, amelynek feltételeit a jótállást biztosító vállalkozás határozza meg szabadon. Ilyen önkéntes jótállás egyrészt a termék gyártója által meghatározott gyártói jótállás, amelyet a termék angol nyelvű dokumentációjában a „manufacturer guarantee” vagy „producer warranty” kifejezésekkel szoktak jelölni. A gyártó nyilván jól ismeri saját termékét, s ha akar, tud jótállást vállalni a rendeltetésszerű használat mellett bekövetkező meghibásodásokra, általa meghatározott hónapra, évre jótállás keretében javítást, termékcserét biztosítani, térítésmentesen a fogyasztónak. Ha van gyártói jótállás, arról magyar nyelvű gyártói jótállási nyilatkozatban kell tájékoztatni a magyar fogyasztót, de az is megalapozhatja a gyártó helytállási kötelezettségét, ha nincs ilyen, viszont láthatóan virít a termékdobozon vagy a gyártói honlapon, reklámban, hogy x év „guarantee”.
Az önkéntes jótállás egy másik típusa, amikor a termék eladójától forgalmazói, kiterjesztett jótállást vásárolhatunk.
Aki nem figyel vevőként, azzal megeshet, hogy olyan termékjavításra vagy cserére biztosított forgalmazói garanciáért fizet, amely valójában semmilyen pluszt nem nyújt a meglévő, a termék gyártója által nyújtott gyártói jótálláshoz képest,
hanem az utóbbi egy az egyben fedi, biztosítja, hogy gyári hiba miatti meghibásodáskor kicseréljék, kijavítsák térítésmentesen a terméket. Márpedig jól ismerhetjük vevőként azt a helyzetet, amikor is a kötelező jótállásról szóló jótállási jegynek a kasszánál vagy a vevőszolgálati pultnál történő érvényesítésekor az embert tájékoztatják a kötelező jótállásról, majd nekiszegezik a kérdést, hogy „szeretne-e még megvásárolni további, kiterjesztett garanciát, csupán pár ezer forintért”, vagyis a kötelező garanciaidőt követő időszakra és bizony egy szót sem ejtenek gyártói jótállásról, holott az ott lapul a termék dobozában a garanciadokumentációban, ugyanolyan feltételekkel, mint a forgalmazó által kiajánlott forgalmazói jótállás.
Figyeljünk tehát fogyasztóként, sőt, ha lehet, tájékozódjunk előre online a gyártói jótállás létezéséről, feltételeiről, mert lehetséges, hogy a termék gyártója az adott termékre biztosít gyártói garanciát, méghozzá az itthoni kötelező jótállási határidővel akár megegyező, sőt, akár annak időtartamán átívelő, azt meghaladó időtartamra vonatkozóan is, aminek keretében vállalja, hogy térítésmentesen javít, cserél, vagyis nem biztos, hogy megéri még forgalmazói garanciát is vásárolni. Különösen igaz ez, ha a gyártó cég még hazai elérhetőségű vállalkozást, ún. kontaktpontot is beleír a gyártói garancianyilatkozatába, vagy feltünteti a csomagoláson, a honlapján, hogy hol érheti el a gyártót, illetve képviselőjét, vagyis hová fordulhat az ember, ha a terméke a normál használat során nem várt módon meghibásodik.
Ami az alapokat illeti, a kötelező jótállásra az eladóval szemben hivatkozhat a fogyasztó, és az úgy alakul, hogy 250 ezer forintnál drágább tartós fogyasztási cikkre 3 év, a százezer és 250 ezer forint közötti sávban 2 év, míg 10 forinttól százezer forintig terjedő bruttó eladási árnál 1 év.
A kiskereskedőtől tehát 1-2-3 év kötelező jótállást kaphatunk a legtöbb tartós fogyasztási cikkre fogyasztóként, miközben ezen termékek gyártói jellemzően szintén adnak 1-2-3 év gyártói jótállást. Konkrét példánál maradva, ha mondjuk egy 24 ezer forintos háztartási készüléket vásárolunk, amire egy év kötelező jótállás jár, és az eladó ezt elmondja, de nem ejt szót a gyártói jótállásról, ami 3 év, viszont lelkesen győzköd minket, hogy érdemes lehet a második és harmadik évre megvásárolnunk a forgalmazói kiterjesztett jótállást, akkor ráfizethetünk. A jog szintjén egy ilyen kereskedői magatartás a fogyasztót megtévesztőnek minősülhet, és a gyártó vagyoni érdekeit is sérti, hiszen számára is versenyelőny, ha sokévnyi garanciával tudja a termékét a boltok polcain kínálni. Ha azonban a kiskereskedő elhallgatja ezt a nagyon is fontos terméktulajdonságot – szélsőséges esetben úgy, hogy kiszedi a gyártói garancianyilatkozatot a termék csomagolásából, amellett is, hogy a saját forgalmazói jótállásának kiajánlásakor sem szól a gyártói garancia létezéséről egyetlen hangot sem, amikor a kötelező jótállást bemutató jótállási jegybe pecsétel –, akkor a fogyasztó vásárlási döntését aligha befolyásolhatja pozitívan a gyártói garancia létezése. Pedig az ár mellett a garanciafeltételekre vagyunk leginkább kíváncsiak. Nyilvánvaló, hogy amikor megvásárolunk forgalmazói jótállást is a termékkel, majd a termékdokumentációt – annak kukába hajítása előtt – olvasva látjuk, hogy van ugyanannyi vagy akár annál több évre és ugyanolyan feltételrendszerrel térítésmentesen gyártói garancia, mint amiért felárat fizettünk vásárláskor, az nem kellemes élmény.
Az ilyen típusú csalódást közérdekű panaszként jelenthetjük a vármegyei kormányhivatalokban működő fogyasztóvédelmi hatóságnak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.
Az utóbbié lehet a hatáskör, ha nagyobb vállalkozástól online vásároltunk és a kiszemelt terméknek a kosárba helyezésekor vagy még a termékleírásnál találkoztunk olyan tájékoztatással, hogy az adott termékhez nemcsak a kötelező – jogszabály által előírt, a termék bruttó eladási árához igazodó 1-2-3 évnyi – jótállást, hanem a kötelező jótállási időtartamon túl, még plusz ennyi vagy annyi hónapra, évre ún. kiterjesztett vagy forgalmazói garanciát is megvásárolhatunk pár ezer forintért, pedig ugyanerre az időtartamra elérhető a gyártói garancia, itthoni helyszínen történő érvényesíthetőséggel, vagyis a pénzért kínált forgalmazói jótállási feltételrendszernél semmivel nem rosszabb kondíciókkal. Kereskedőként pedig tudni kell, hogy ha – akár szándékosan, akár gondatlanul – eltitkolják akár az online vagy a helyszíni vásárláskor a fogyasztó elől a gyártói jótállás létezését, valamint tartalmát, vagy magát a gyártói jótállást teszi – akár forgalmazói jótállásként továbbértékesítve – fizetőssé a forgalmazó, akkor ez alkalmas lehet a fogyasztó ügyleti döntésének torzítására, ezáltal felmerülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja, komoly bírságkockázattal.
