A munkaerőhiány a mezőgazdaságban hazai munkásokkal nem megoldható, ugyanis a magyarok a határ közelsége miatt inkább Ausztriában vállalnak munkát a nagyobb fizetés miatt – mondták a Kisalföldnek a Karakai Farm Kft. tulajdonosai. A cég ezer hektár termőföldön növénytermesztéssel foglalkozik, valamint Rábaszentandráson és a Veszprém vármegyei Egyházaskeszőn sertéstelepeket üzemeltet.
A kisalföldi lap riportjából kiderült, hogy az állattenyésztésben nagy a munkaerőhiány: középvezetőt, telepvezetőt például egyáltalán nem találni.
Évente közel félmillió forintot költünk csak álláshirdetésre.
Egy középvezető felénk havi 600–700 ezer nettót megkeres nyolcórai munkával,
emellett kap
- telefont,
- autót,
- 13. havi fizetést,
ám sajnos még így sincs jelentkező. Ha nem szeretnénk bezárni a telepet, szükségünk van az ázsiai vendégmunkásokra – nyilatkozta a helyzetről a tulajdonos.
Háromszáz munkás jelentkezett négy helyre
A társaság jelenleg egy harmadik országbeli állampolgárt alkalmaz, de két hónap múlva ez a szám ötre emelkedik. A vendégmunkások foglalkoztatásánál fennakadást okozhatnak a kommunikációs nehézségek, de könnyen taníthatók, és legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat.
A közvetítő ügynökkel folytatott beszélgetés során kiderült, a munkaerő-kölcsönzésre nagy kereslet van a régióban.
A vendégmunkások foglalkoztatásának folyamatáról elmondták, hogy először felvették a kapcsolatot egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céggel. Négy-hat dolgozói állást hirdettek meg a Fülöp-szigeteken, egy héten belül 300 jelentkező közül választhattak.
A kölcsönzött munkavállalók két évig maradnak a kiközvetített országban, és visszamennek hazájukba – erre az állam garanciát vállal. Az itt eltöltött idő alatt jóval többet tudnak keresni, mint otthon. A közvetítők mindenre felelősséget vállalnak: ha valaki nem válik be, nem tudja felvenni a munka ritmusát, vagy nem találja a hangot az ott dolgozókkal, akkor jön helyette új ember.
Sokszoros a fizetés
Az otthoni bére négyszeresét is megkeresheti Magyarországon, ezért döntött úgy, hogy négy gyermekét, feleségét hátrahagyva két évet hazánkban dolgozik az a Fülöp-szigeteki férfi, akit a győri Malom-ligetben szólított meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei portál. Elmondta, hogy két évig nem utazik haza, de interneten keresztül napi rendszerességgel tartja a kapcsolatot a szeretteivel. Mindennap a kötelező nyolc óra mellé, ha csak teheti, négyet még ráhúz, így a túlórával szép pénzt utalhat haza könnyű fizikai munkásként.
„Otthon nagyon alacsony a fizetés. Többen lakunk egy szálláson, több ilyen is van Győrben. Két évet írtam alá, de ha tehetem, újra visszajönnék. Mindenkivel barátságos vagyok, és velem az is azok mások, szóval eddig beváltak a számításaim” – összegezte a Fülöp-szigeteki férfi.
Mindenhol hiány van a mezőgazdaságban
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint gyakorlatilag nincs az agráriumnak olyan szegmense, amely ne küzdene munkaerőhiánnyal. Az agrárvállalkozások harmada küzd munkaerő-toborzási nehézségekkel, és a gazdálkodók 40 százaléka szembesül munkaerőhiánnyal. Az Agrár Közgazdasági Intézet elemzése szerint a legnagyobb hiány a mezőgazdasági szakképzettséget igénylő munkakörökben – például gépkezelő, gépszerelő, állattartó – jelentkezik. Egyes számítások szerint a magyar mezőgazdaságból százezer munkáskéz hiányzik.
Csengeri óriásbörtön: zajlik a toborzás, kiderült, mennyiért keresnek dolgozókatA beruházás a térségben mintegy 700 új munkahelyet teremt, számos pozícióra várják még a jelentkezőket. |
